Csak szájjal? Simán!

2017. május 16. - Hangvető

Zenélni hangszerek nélkül nem csak, hogy lehetséges, de külön műfajok születtek így, és, ha jobban belegondolunk, maga a zene is. Megmutatjuk, hogyan kapcsolódik a szájdob és az a cappella, és több földrészt átívelő beatbox-történelmi áttekintést olvashattok.

breathcontrol_oct2002.jpg

Kép: részlet a 'Breath Control' című beatbox-dokumentumfilmből

Adja magát, hogy egy hangszeres kíséret nélkül, azaz a cappella éneklő együttes kicsit konyítson a beatbox-hoz, hiszen így megoldott a ritmusszekció, és lássuk be, a szájdob menő. Ezt a finn folk-hop fiatal sztárjai, a Tuuletar is bizonyította a tavalyi Budapest A Cappella-n, de idén is láthattok rá jó példát: a Kreativo és a Yellow Sisters is beveti a tanulható, de sok gyakorlást, erős tüdőt és edzett szájüreget igénylő technikát. Egyik kedvencünk mutatja meg, milyen jól passzol az a cappella és a beatbox, különösen, ha Venla csinálja:

Menjünk vissza a gyökerekhez, hiszen hangszerek nélküli zene az ősidőktől fogva létezik. Afrikára és Indiára mutatnak sokan, amikor a szájdobolás eredetéről van szó. A rituális afrikai zenét taps, dobogás, tánc mellett különleges szájjal képzett hangok kisérik, amelyek erősítik a ritmust, és a transz elérését is segítik. A tonális afrikai nyelvek, vagy a xhosa, a maga csettintős hangjaival (amit például csodálatos Miriam Makeba világhírű dalában hallhattok) eleve hordoz egy zeneiséget, ami a rabszolgakereskedelem által több helyre eljutott. Innen eredeztetik az amerikai 'Barbershop' stílust', ahol megint találkozik a beatbox és az a cappella: a férfi fodrászüzletekben éneklő négytagú zenekarok már az 1880-as években tudták, hogyan kell a beatbox egyik alapvető elemét, a belélegzés közbeni hangképzést (inward snare) alkalmazni. A blues-t, a bebop-ot, azon belül is 20-as és 30-as években népszerű scat - éneklést tekintik még a beatbox elődjének: a hang virtuóz hangszerként viselkedik és ritmikai funkcióval bír. Olyan legendás afro-amerikai jazz énekesek gyakorolták, mint Ella Fritzgerald, Louis Armstrong és Sarah Vaughan.

Essék szó Indiáról is, annál is inkább, mert a roma zene által ez számunkra közelebbi példa a szájdobolásra. Évszázadok, ha nem évezredek óta létezik az indiai ritmusbeszéd (konnakol), ahol szótagok gyors pergetésével ritmizálnak. A ma is élő hagyományra lélegzetelállító indiai példákat hallhattok, de fúziós zenében is megjelenik. John McLaughlin külön oktató-videót készített, amiben az indiai technika segít a zenetanulóknak, de többek között Sheila Chandra is használta a konnakol-t, itt hallhatjátok élő felvételen. Nem meglepő, hogy a roma zenében is megjelenik a hanggal ritmizálás: szájbőgőzés és pergetés az erősen vokális roma hagyomány ismert példái. 

A ma beatbox-ként ismert ritmizálás a hip-hop műfajjal együtt, a hetvenes években alakult ki. Első képviselői közé számít Darren "Buffy the Human Beatbox"(a Fat Boys-ból) és Doug E. Fresh, és itt már kimondottan városi szubkultúráról (bölcsője Chicago, New York, Los Angeles) beszélünk. A szájdobolás elektronikus dobgépet utánoz, innen a név is, a doboz-borítású nem programozható ritmusgépek után: 'human beat box'. Ahogy az egyik beatbox-legenda, Rahzel is kifejti, a beatbox nem véletlenül a feketék közösségéből indult: "nem mindekinek jut mindig hangszer", és van, amikor meghal a telep egyetlen kazettás magnója. A hetvenes évek óta a beatbox olyan népszerű lett, hogy külön világbajnoksága van, ahol egy magyar srác is aratott: MC Döme. Számtalan videót találtok a Youtube-on, ha szájdobolásra adjátok a fejetek, ha meg csak hallgatni szeretnétek a pusztán emberi hanggal képzett zenét és ritmust, gyertek a Budapest A Cappellára!

A bejegyzés trackback címe:

http://hangveto.blog.hu/api/trackback/id/tr9812508721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.