Kócos sanzonok a WOMEX-en

2015. szeptember 28. - Hangvető

Kellemes dallamok és okos szövegek, egy rekedtes hang és könnyed lázadás: a Zoufris Maracas egy bohém banda, akik jól csinálják. A chanson, a rumba, morna és cumbia keverékével és Vincent Sanchez fanyar sármjával október 23-án játszanak a Müpa színpadán.

zoufris-maracas_zoufris-maracas---c-helene-bozzi-9-9bis_1.jpg

Fotó: Héléne Bozzi

A frontember Vincent Sanchez (azaz Vin's) ex-Greenpeace toborzóként tengette napjait, amíg a hűtő ellentmondást nem tűrő üressége cselekvésre nem bírta. Sanchez összeütött egy dalt, amin barátai jót mulattak: a többi történelem - lenne, ha a Zoufris Maracas-tól nem állna oly távol a tudatos karrierépítés. A párizsi metróban mindenesetre Sanchez és Vincent Allard összekosarazták a betevőt, hogy aztán egy zenekarrá bővüljenek. 2011-ben adták ki az első kislemezt, Et ta mère (Anyád!) címmel, ami szokásosnál őszintébb refrénű szakítós szám; azóta is a zenekar emblematikus slágere.

Nevük előtagja az ötvenes években bevándorló algír munkásokra utal, a 'maracas' pedig egyszeűen rumbatök. Éppígy keveredik a társadalmi érzékenység, ami az első hallásra súlytalan, többedikre már elgondolkodtató szövegekben is jelentkezik - a könnyed muzsikával és latinos életörömmel, amiről a napfényes hangzásvilág gondoskodik. Jó példa erre a lent idézett 'Pacifique' klipp, ami az óceán csillogó felszínén túl kényszerpályákról és választásokról szól.  Az októberi koncertig ajánljuk a 2014-es 'Chienne de Vie' (***** Élet) című albumukat a Zoufris Maracas hamisítatlan és hatásos receptjét követve.

A bejegyzés trackback címe:

https://hangveto.blog.hu/api/trackback/id/tr167806084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.