Transzba ejt a 22 éves gembri játékos

2019. augusztus 21. - Hangvető

Asmâa Hamzaoui az első női gnaua maalem, azaz gnaua mester, akit megismerhet a világ. A 22 éves gembri játékos a legnagyobb természetességgel játssza a szakrális eredetű marokkói zenét, a három-húros basszus lanton. Az őt, mint női, ráadásul fiatal gnaua játékost érő kritikákat így intézi el: “Tőlem mondhatnak akármit. Én addig dolgozom, ők csak beszélnek.”

A Budapest Ritmo-n október 4-én lép fel az első női gnawa zenekar, Asmâa Hamzoui és a Bnat Timbouktou. 2017-ben törték meg a tabut, ami a női gnaua zenészeket övezte, ez volt az első nyilvános gnaua concert, amit női zenészek adtak. Az évente megrendezett háromnapos Gnaua Fesztivál, a tengerparti Esz-Szavíra (Essaouira) városában tökéletes helyszín a tabudöntögetésre: a hagyományos műfaj mesterei itt nyugati dzsezz zenészekkel vagy akár dj-kkel együttműködve tágítják a tradicionális kereteket – nagy nemzetközi figyelem mellett.

A gnaua (más átírásban: gnaoua vagy gnawa) egy eleve marginalizált közösséghez köthető műfaj, gnauiknak a Mali, Szudán és Guinea területéről Marokkóba hurcolt fekete rabszolgákat nevezik, akik megőrizték zenei és szakrális örökségük egy részét. A felvett iszlámmal jól megfért a szellemekben való hit, ezen alapulnak az egész éjen át tartó, transzba ejtő gnaua szertartások, avagy lilák. A nőknek hagyományosan itt jutott nagyobb tér: a lilák házigazdáiként, rendezőiként a zenészeknél is fontosabb volt szerepük. Asmâa édesanyja is rendszeresen tartott ilyen szertartásokat, míg édesapja, Rachid El Hamzaoui ismert maalem, azaz gnaua mester. Neki köszönhető, hogy Asmâa megtanulhatott játszani a gembrin, de a csak nőkből álló gnaua zenekar már az anyuka ötlete volt.

A gnaua lényege nem a virtuóz hangszeres tudás, hanem a szakrális transz elérése. A hangszerek is egyszerűek, a tevebőrrel borított basszus lant, a gembri a legkomplexebb – ez a gnaua együttes királynője. A kiséretet krakebek (fém-kasztanyetta szerű ritmushangszer) és dob végzik, a maalem énekére pedig a zenészek kórusa felelget. A zene szerkezete és a hagyományos repertoár szövegei is egyértelműen tükrözik a nyugat-afrikai eredetet, a bambara, fulani és hausza sorok mellé természetesen egyre több arab vegyült az évszázadok során. A gnaua tehát egyszerre jelöl egy közösséget (fekete-afrikai ex-rabszolgák), spirituális és zenei gyakorlatot.

A műfaj kinyílása mind Marokkón belül mind a világ felé nagyjából a hatvanas évek és az azt kisérő tudattágulás idejére tehető. A gnaua egyik legelkötelezettebb amerikai híve a fekete jazz zongorista Randy Weston volt, aki éveket töltött Marokkóban, egy legendás jazz clubot üzemeltetett, és több albumon és koncerten működött együtt gnaua zenészekkel. Ha Preston és Marokkó viszonyát a beteljesült szerelem, Jimmy Hendrix és az ország kapcsolatát inkább egy egyoldalú rajongás jellemezhetné – a gitáros 1969-es látogatására aktívan emlékeznek a mai napig, számtalan legenda, kávézó és étterem formájában. Hendrix is érezhette a gnaua és a blues párhuzamát – mindkettő a feketék zenéje, hasonló spirituális töltettel és az egyszerűségből kinyiló mélységgel, ráadásul a gnaua a belső (Afrikán belüli) diaszpóra zenéje.

jimi_guembri.jpg

Hosszú a gnaua-ból isnpirációt merítő zenészek sora: Pharoah Sanders, Archie Shepp, Carlos Santana, Peter Brötzmann, Peter Gabriel, de Jimmy Page és Robert Plant is rákattantak, a műfaj idegen füllel is befogadható hipnotikus erejét pedig az elektronikus irányzatok is felfedezték. Egy Ritmo közeli példa a REMIX CULTURE  megalkotója HAT, aki a New York-ban élő Innov Gnawa-val dolgozott együtt. A Boiler Room gnawa session-jei már nem különíthetőek el a Gnaua Fesztivál hatásától. A kormány is rájött a műfajban rejlő kultúrális és turisztikai lehetőségekre: a gnaua annyira zsigeri hatású, hogy a más kulturából érkezők is könnyen átérezhetik, és mára komoly lehetőséget nyújt egy korábban elnyomott csoport zenészeinek az érvényesülésre.

Természetesen épp ezért sok kritika is éri a fesztivált és a hagyományt lazán kezelő zenészeket – sokak szerint éppen a műfaj lényege, a szakrális töltet, és a hagyomány méltó ápolása van veszendőben. Nem nehéz belátni, hogy a közösség orális történelmének átörökítését, szelleműzést és gyógyítást szolgáló szertartások ideálisan nem egy nemzetközi fesztivál színpadján zajlanak, és hogy a fiatal zenészek sem feltétlenül akarják végigjárni az akár több évtizedes maalemmá válási folyamatot, ha sokkal hamarabb is fellépési lehetőséget kapnak. Egy biztos, Asmâa Hamzaoui színre lépése mérföldkő a gnaua történetében. Hogy éneke, gembri játéka és Timbuktu lányai mennyire képesek átadni a zene spirituális tartalmát, azt döntsétek el személyesen a Ritmo-n.

A bejegyzés trackback címe:

https://hangveto.blog.hu/api/trackback/id/tr10015015048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hangvető 2019.08.24. 11:35:26

@geegee: excellent, see you there!

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.08.30. 01:52:56

@Hangvető: Bocs, ez egy viccnek a poénja, ami magyarul nem hangzik jól... :-)