Törökország egyik legfontosabb világzenei exportcikke az anatóliai és balkáni hagyományokat ötvöző Kolektif Istanbul, akik június 27-én az A38 hajón adják első magyarországi koncertjüket. Zenéjükben bolgár, balkáni és kis-ázsiai dallamok keverednek, és ami ebből létrejön, azt hallgatva, egyszerűen nem lehet ülve maradni.

A zenekar létrejöttében fontos szerepe van a csapat énekes-fúvósa kalandvágyának és utazásainak. Egy fiatal francia hangszerkészítő miért kezd a Balkánon hangszereket gyűjteni, majd utazgatni, és végül miért Isztambulban áll meg, immár 14 éve?

Richard a saját kultúráját szerette volna minél inkább megismerni, ezért mélyedt el a breton zenében. A gayda, vagyis a duda keltette fel legjobban az érdeklődését. Nem csak játszani tanult meg rajta, hanem az elkészítése is érdekelte. Később felfedezte, hogy ezt a fajta dudát nem csak a kelta zenében szokás használni.  Így kezdődött az utazása, ami hamarosan a Balkánra hívta. A duda különböző fajtáit kutatta, s végül Törökországban kötött ki, ahol megismerkedett a tulum nevű hangszerrel. A bolgár gayda hozta őt közelebb a nyugat-trákiai zenékhez, és végül a balkán zenékben találta meg a helyét. Miután a kilencvenes években bejárta Bulgáriát, Bosznia-Hercegovinát és Romániát, útja végül Isztambulba vezetett, ahol teljesen magával ragadta a sokszínűség. Az, ahogy ez a város a különböző kultúrák kereszteződéseként funkcionál. Aki járt már Isztambulban, az tudhatja, hogy az odatévedők nem könnyen szakadnak el ettől a várostól.

A zenekar indulásakor, a Balkanatolia című lemezen leginkább tradicionális dallamokra építkezett a zenétek, később azonban bekerültek dzsesszes, funkos elemek. Miért kellett tágítani a zenei határokat?

Az első albumunk, a Balkanatolia, egy zenei kollázsként is felfogható. Igazából Richard isztambuli utazásának emlékkönyve. A lemezen huszonegy zenész dolgozott, mindegyikük kiváló művész. A dalok népzenére épülnek, és az Isztambulban fellelhető olyan hangszerekre, mint a zurna, gayda, iráni kemençe, kaval és tabla. Mindegyik hangszer különböző zenei tradíciókból származik, de egy közös pontjuk van: Isztambul. Ezért lett a projekt neve Kolektif, vagyis zenészek kollektívája. Ezek után született meg a Kolektif İstanbul, ami ennek a huszonegy fős társaságnak a hat fős magja. A Kolektif İstanbul hangzása a csapat tagjainak különböző zenei kultúrájából táplálkozik.

Mik ezek a zenei kultúrák? És mi jött létre a keveredésükből?   

Richard breton zenén nevelkedett francia, Tamer és Talat testvérek, akik a tradicionális bolgár esküvői zenét hozták magukkal. Ertan Şahin klasszikus zenét játszik az Operában, a többi albumunkon velünk zenélő Ediz Hafızoğlu pedig jazzdobos. Ahogy mindenki hozzáadott egy kicsit a saját zenéjéből, természetesen a végeredmény is egyedi lett. Nem szeretnénk feltétlenül egy zenei stílushoz ragaszkodni, nem a papírformát követjük. A Kolektif zenéje végeredményben egy természetes fúzió. Most már tíz éve játsszuk úgy kedvenc dalainkat, ahogyan az nekünk tetszik. Ez néha lehet jazz, néha funk, néha pedig szinte tiszta népzene. Régebben a repertoárunk kizárólag a nyugat-trákiai esküvői muzsikára korlátozódott. Manapság ha eljátsszuk a "L'ete Indien" vagy a "Sissy Strut" című számainkat, akkor sem érezzük úgy, hogy eltávolodtunk volna saját hangzásvilágunktól. A zene határai eleve nagyon szélesek és nem szeretnénk sem magunkat, sem a hallgatóinkat egy zenei gettóba bezárni. Minket az tesz a legboldogabbá - játsszunk akár az utcán, egy esküvőn, egy éjszakai klubban vagy egy jazz fesztiválon -, hogy mindig ugyanazzal az energiával tudunk zenélni. 

Nekem úgy tűnik, Isztambul az, ami összeköt benneteket. Mit jelent számotokra a város?

Valóban, ami minket összehozott az elsősorban és mindenekelőtt Isztambul volt! Egyszerre táplálkozunk a káoszából és a derűjéből. Egy dologban biztosak vagyunk: ha Isztambul nem lenne, ez a csapat sem létezne. Isztambul egy örökké élő és változó város, a zenénknek is ez adja a legtöbb energiát. Ha Bulgáriában egy lagzin meghallgatunk egy dalt, majd átengedjük a mi isztambuli szűrőnkön, biztos, hogy a végén valami teljesen más, egy izgalmas újdonság kerekedik ki belőle. 

A koncertjeiteken rengeteg fiatal táncol mosolyogva a zenétekre. Miért tartjátok fontosnak, hogy ők is megismerjék a tradicionális, népi dallamokat, a sokszor csak nemzedékről nemzedékre örökített dalokat? Hogyan lehet közelebb hozni a fiatalokhoz a különböző kultúrák zenei hagyományát? 

A tradicionális népzene minden, a mai világban hallott zenei stílusnak az alapja. Szerintünk egy népet vagy egy országot is úgy lehet a legkönnyebben megérteni, ha meghallgatod a népzenéjét. Nem szeretjük a zenét bekategorizálni. A népzene életben tartása szempontjából a leghelyesebb és a legtermészetesebb teendőnk az, hogy fenntartsuk és növeljük az iránta való érdeklődést. Ha a fiatal generációk saját népük zenéjét hallgatják, vagy játsszák, nem lesz szükség egyéb erőfeszítésre a népzene életben tartására. Nem beszélve arról, hogy a népzene folyamatosan változik. Ennek is köszönheti, hogy mindig életben marad. Egészen biztosak vagyunk abban, hogy azokban az országokban, ahol a népzenét csak konzervatóriumban tanítják, ahol az idő egy szeletébe igyekeznek azt befagyasztani, ott a tradíció már rég meghalt. Megfagyott és meghalt, így nem tud már megújulni, fejlődni, változni. Ma Törökországban bağlamán, zurnán, klarinéton való muzsikálást a nagyszülők adják tovább az unokáknak, és minden generáció egy kicsit másképpen interpretálja azt. Röviden tehát a tradicionális zenét, a népzenét a legkönnyebben megvédeni és életben tartani úgy lehet, ha úgy játsszuk, hogy azt a fiatalok is meghallgassák.

Most fogtok először Magyarországon játszani. Mire készüljön a budapesti közönség?

Jó hírünk van a budapestiek számára! Ahhoz, hogy egy Kolektif İstanbul koncerten jól mulassanak, semmi szükség arra, hogy korábbról ismerjék a dalainkat. A zenénknek nincs semmi kódja, vagy kulcsa. Ahhoz hogy boldogan velünk táncoljanak, és ugráljanak egy egész estén át, egyetlen dolgot kell tenniük: június 27-én este legyenek az A38 hajón. Ezelőtt játszottunk már Beninben, Sao Paoloban, Németországban a Schleswig Holstein Zenei Fesztiválon, a Montreux-i Jazz Fesztiválon, Bordeaux külvárosában, a fekete-tengeri régió hegyeiben, Zürich klubjaiban és Isztambul minden kis sarkában. A nézőinkben mindenhol egyetlen közös pont van, hogy velünk együtt boldogak tudnak lenni. Ha csak kicsit is, de még az osztrákokat is sikerült már megtáncoltatni, a magyaroktól sokkal jobb teljesítményt várunk!:)  Az A38 hajón megrendezendő koncert nekünk két okból is nagyon fontos: az egyik az, hogy először fogunk Magyarországon színpadra lépni, és emiatt elég izgatottak vagyunk. A másik ok pedig, hogy aznap este egy nagyon különleges zenész is csatlakozik hozzánk. A doboknál a világhírű klarinétművész, Ivo Papasov zenésztársa fog ülni, aki először lép fel velünk. Ezért ez a koncert tele lesz különleges zenei élményekkel és meglepetésekkel, így mindenkit arra biztatunk, hogy ne maradjon le erről a fantasztikus estről!