Hangvető

Vigyázz, kész, WOMEX! Magyar programok a virtuális világzenei expón

2020. október 22. - Hangvető

womex20_digital_edition_new_look_1000x800.png

Egész évben vártuk és szerveztük, ma végre elindult az idei rendhagyó WOMEX. Technikai döccenők persze akadhatnak, de a szakmai és baráti kapcsolatainkat mégis a WOMEX-en tudjuk a legjobban építeni – még akkor is, ha idén virtuálisak a standok.

Mielőtt igazán beindul a WOMEX, küldünk neked egy válogatást a magyar és régiós világ- és népzenét érintő programokból. Ha van Digital WOMEX regisztrációd, mindenképp találkozzunk!

Hangvető virtuális stand

A Hangvető elérhető a virtualWOMEX-en! Gyere be a Jitsi szobánkba, mikor nyitva a videó-standunk, egyébként pedig bármikor elérsz bennünket Mattermoston, a WOMEX chatfelületén. 

Budapest Ritmo feat. WOMEX – Október 22–24.

A Hangvető szervezésében a magyar közönség nemcsak virtuális, hanem élő koncerteket is élvezhet a Müpa színpadán, október 22. és 24. között. Fellép a négy WOMEX-re beválogatott magyar showcase előadó, a Dalinda, a Magos, a Babra és az Ötödik Évszak is. Itt veszi át a WOMEX Életműdíjat Lakatos Mónika, aki szombaton gálakoncertet is ad. A Showcase koncertek és Lakatos Mónika koncertje a virtualWOMEX-en egy nappal később lesz elérhető.

Hungarian World Music Guide bemutató – Október 24. 12:00

Hatalmas büszkeség, hogy benne vagyunk a Hungarian World Music Guide online is lapozható kiadványban, melyet a Halmos Béla Programiroda standján mutatnak be be a virtualWOMEX-en szombaton délben egy virtuális fogadás kíséretében. A kötetben a releváns lemezkiadóktól a fővárosi és vidéki helyszíneken át az aktív szervezetekig mindent megtalálsz, ami csak magyar világzene.

"Repülj madár, repülj..." – beszélgetés Simon Broughtonnal – Október 23. 16:00

A Songlines főszerkesztője Weyer Balázzsal közösen rendezte a magyar táncházmozgalomról szóló dokumentumfilmjét, melynek nemzetközi bemutatója a WOMEX-en lesz. Pénteken délután 4-kor a Songlines video standján Simon Broughtont hallgathatod és kérdezheted a filmről.

Magyar résztvevők a WOMEX konferencián – Október 22–24.

Öt olyan konferenciabeszélgetés is lesz, amire érdemes lesz magyar arcokért is benézni. Az első ilyen a Next Generation Of Folk Music Education, ami ma délelőtt 11-kor Both Miklóssal nyitotta majd a napot. Délután 2-kor a Hangvető ügyvezető igazgatója, Lelkes András beszél majd a Central & Eastern European Network meetingen. Az EU Creative Europe programjának zeneipart érintő lehetőségeiről Mondik Gábor beszélget nyertes projektek vezetőivel és a Music Moves Europe program vezetőjével. Pénteken 4-től Weyer Balázs Music Export Offices Network meetinget vezet, végül, de nem utolsósorban szombaton 15.30-tól Harcsa Veronika moderálásával jön a Two Jazz Explosions kerekasztal-beszélgetés.

Fogadás – MOST, híd a balkáni zenéhez – Október 24. 17:00

A Hangvető vezeti azt a kilenc tagú konzorciumot, ami alatt az egyik szerelemprojektünk, a MOST Music működik. A MOST, ami több szláv nyelven is hidat jelent, azon dolgozik, hogy a balkáni világzenét, zenészeket, menedzsereket, fesztiválokat bekösse a nyugat-európai infrastruktúrába. Csütörtökön és pénteken a MOST zenészekkel, valamint a konzorcium vezetőivel, Weyer Balázzsal és Lelkes Andrással is találkozhatsz. Szombaton délután 5-kor várunk minden érdeklődőt a MOST virtuális standjára, ahol találkozhatsz a MOST első körében beválogatott zenészekkel, menedzser-jelöltekkel és zeneipari szakértőkkel.

Mint ebből is látszik, attól, hogy virtuális, még cseppet sem kevésbé színes az idei WOMEX. Várunk szeretettel programjainkra!

Világzenei piknik a Millenárison

nemzeti_tancszinhaz_024.jpg

Október 9. és 10-én jön a Budapest Ritmo Piknik – a város legnagyobb világzenei fesztiválja, járványhelyzetre kalibrálva. Rendhagyó módon az Akvárium helyett idén három kültéri helyszínre költöznek a hazai világzene legjobbjainak ingyenes koncertjei – szabadtéren, szabad levegőn, szabadon szeretnénk megünnepelni a világzenét ezután a furcsa nyár és koraősz után, ehhez pedig a Millenáris, a Hunyadi tér és a Rákóczi tér adja majd a helyszínt.

Nézzük tehát a harmadik helyszínt, a Millenáris parkot, ahol a Nemzeti Táncszínház előtt összesen öt koncert várja majd a közönséget.

Október 9-én pénteken este 5.30-kor kezdődik a Budapest Ritmo Piknik a Millenáris parkban nem mással mint a WOMEX 20 életműdíjasának, Lakatos Mónikának és Rostás Mihály Mazsinak koncertjével. Az elemi erejű, azonnal felismerhető hangú énekesnő az 1996-os Ki mit tud? győzteseként robbant a köztudatba és vált a magas nívójú nagyecsedi cigány folklór meghatározó képviselőjévé. Az énekesnő első szólólemezének, a Romanimo-nak szívrepesztő dalait is egy Ritmo-koncerten játszotta először közönség előtt.

Szintén pénteken, Lakatos Mónika és Rostás Mazsi után, este 7.30-kor áll színpadra a Csángálló. Hat lélek, vad ritmusok, jó hangulat – a Csángálló a balkáni zene és a gyimesi és moldvai csángók világának izgalmas keveredése. A Csángálló mélyről jövő örömzenét játszik, olyan ösztönös, univerzális nyelven, aminek minden térben kicsit más értelme van, a Fonótól egészen az O.Z.O.R.A. húszezres közönségéig. 

A Budapest Ritmo Piknik második napján, október 10-én szombaton délelőtt 10.30-kor kezd magas hőfokon az Etnorom. Az egykor a Kalyi Jag-gal világhírűvé vált énekes-pár, Balog József és Künstler Ágnes alapította Etnorom 15 éve keresi a szatmári oláh cigány zene új útjait. Hagyományt ápolnak, kísérleteznek, beépítenek, felfedeznek és közben mindig a szívhez és a lábhoz szólnak. Az európai roma örökség sok forrásából merítő Etnorom az elmúlt évtizedben temérdek magyar és európai fesztivált járt be, tavaly decemberben pedig több új dallal jelentkeztek, amiket élőben meghallgathatsz a Pikniken.

Szombaton délután 4.30-kor a Meybahar görög-magyar gyökerekből építkező zenéje tölti majd meg a Millenárist. Képzeld el a szantúri, a magyar cimbalom elragadó görögországi rokonának vibrálását, ahogy összecseng a hegedű hangjával és a ritmusszekció zsigeri ütemével – ez a Meybahar! Mélymerülés az Égei tenger és a Közel-Kelet kultúrájába, India szellemiségébe, mindez egy igazi rock banda energiájával átadva.

Végül pedig szombaton este 6.30-kor a magyar ethnojazz koronázatlan királyai, a Borbély–Dresch Quartet zárja a Millenáris koncertsorozatot. A Borbély–Dresch Quartetben két fúvós, Borbély Mihály és Dresch Mihály játéka keveredik G. Szabó Hunor muzikális dob- és Horváth Balázs rendíthetetlen bőgőjátékával. A hol szaxofonon, hol tárogatón, klarinéten, vagy furulyán alapuló fúvós hangzást Dresch Mihály saját találmánya, a fuhun misztikus hangja teszi emlékezetessé, amit a formáció legutóbbi, 2018-as Körbe-körbe című lemezén is hallhatunk.

Ezzel mindhárom helyszínt, a Rákóczit, a Hunyadit, a Millenárist is körbejártuk. Már nagyon közel a hétvége, készítsd a piknikkosarad, olajozd meg a biciklit, talán sapka-sál sem árt, és találkozunk a Budapest Ritmo Pikniken!

Világzenei piknik a Hunyadi téren

pano_kicsi.jpg

Október 9. és 10-én jön a Budapest Ritmo Piknik – a város legnagyobb világzenei fesztiválja, járványhelyzetre kalibrálva. Rendhagyó módon az Akvárium helyett idén három kültéri helyszínre költöznek a hazai világzene legjobbjainak ingyenes koncertjei – szabadtéren, szabad levegőn, szabadon szeretnénk megünnepelni a világzenét ezután a furcsa nyár és koraősz után, ehhez pedig a Millenáris, a Hunyadi tér és a Rákóczi tér adja majd a helyszínt.

Nézzük tehát az első helyszínt, az Andrássy és az Oktogon közti színfoltot indiai konyhával és vegán étteremmel, hagyományos piaccal és újhullámos kávéval – a Hunyadi téren összesen öt koncert várja majd a közönséget.

Október 9-én pénteken este 5-kor kezdődik a Budapest Ritmo Piknik a Hunyadi téren a szerb-magyar hagyományok kortárs felelevenítőivel, a Branka trióval. Básits Branka Junior Príma díjas énekesnő kamaszként kezdett elmerülni családja kettős kultúrájának mélységeiben – ez a lendület, és a hangjából áradó energia a Pravo-tól a Zűrös Bandáig sokféle színpadra, sok zenekarba eljuttatta. A frissen alakult Branka Trio szerb és magyar dalait gitár és harmonika kíséretével először tavaly hallhattátok a Ritmo showcase-en.

Szintén pénteken, Branka után, este 7-kor áll színpadra a mágikus hangulatú MeszecsinkaA bolgár és magyar elszállós folkot és balladás pszichedéliát ötvöző Meszecsinka a világzene élvonalából lép a Budapest Ritmo Piknik színpadára. A bolgárul holdacskát jelentő Meszecsinka keleties, kalandos, kísérletező dallamai és önfeledt témái hazai és külföldi babérokat is learattak már – felléptek többek közt a 2015-ös budapesti WOMEX-en is.

A Budapest Ritmo Piknik második napján, október 10-én szombaton délelőtt 10-kor kezd mesekoncertjével Paár Julcsi Hangolója. Légy ott a Budapest Ritmo Piknik történetének első családoknak is szóló népzenei koncertjén!

Szombaton délután 4.30-kor a Le Rom zenekarral pörög majd fel a hangulat. Cigányzenében balkán, reggae, ethnojazz – a Le Rom örömzenéjéből kirobbanó energia magába olvaszt bármit, amitől még nagyobb lesz a lendülete. A Romano drom alapító Kovács Antal fia, Kovács Máté vezetésével egy új generáció, közeli barátok álltak össze, és definiálják újra, mit jelent nekik ma a roma identitás és a cigányzene. Tőlük a táncos bulinál kevesebbre a Budapest Ritmo Pikniken sem érdemes számítani.

Végül pedig szombaton este 6-kor az ország kedvenc cigányzenekara, a Romano Drom koronázza meg a Hunyadi téri koncerteket. A legendás apa és nagyapa, Gojma nyomdokába lépve apa és fia, két Kovács Antal vált ki az Ando Dromból és alapított saját formációt. Zenéjük magja az oláh cigány ritmus és hagyomány, amit mindenkinek érthetően, modern élményként tolmácsolnak – nemcsak Magyarországon, hanem Szöultól Londonig az egész világon. Találkozz a Romano Drommal a Budapest Ritmo Pikniken!

Hamarosan az utolsó helyszínt, a Millenárist is bemutatjuk – addig is készítsd a piknikkosarad, olajozd meg a biciklit, találkozunk a Budapest Ritmo Pikniken!

Világzenei piknik a Rákóczin

bpritmo20_piknik_p1040713.jpg

Október 9. és 10-én jön a Budapest Ritmo Piknik – a város legnagyobb világzenei fesztiválja, járványhelyzetre kalibrálva. Rendhagyó módon az Akvárium helyett idén három kültéri helyszínre költöznek a hazai világzene legjobbjainak ingyenes koncertjei – szabadtéren, szabad levegőn, szabadon szeretnénk megünnepelni a világzenét ezután a furcsa nyár és koraősz után, ehhez pedig a Millenáris, a Hunyadi tér és a Rákóczi tér adja majd a helyszínt.

Nézzük tehát az első helyszínt, a belváros szívében megbúvó gyönyörű vásárcsarnokot, és az előtte szép csendben megszépült teret, a Rákóczit, ahol összesen öt koncert várja majd a közönséget.

Október 9-én pénteken este 6-kor kezdődik a Budapest Ritmo Piknik a Rákóczi téren a Common Vibe projekt mentoráltjaival, a Várkonyi Csibészekkel. A tehetséges gyerekek Ózd külvárosából indultak, eredetileg Kukorica zenekar néven. A tizenéves fiúk azonnal a közönség kedvencévé váltak – a cukiságfaktor mellett olyan őstehetségeket fedezett fel a Common Vibe profi zenészeinek és pedagógusainak csapata, akik mentorálás mellett évről-évre felülmúlják önmagukat.

Szintén pénteken, a Várkonyi Csibészek után, este 8-kor az afrobeat bemutatást nem igénylő nagyasszonya, Sena lép majd fel. Senának totemállata a kaméleon, ami nem véletlen, az átváltozás művészetében mindketten verhetetlenek. Legyen szó reggaeről, hiphopról, akusztikus bluesról, Sena mindegyik műfajban otthonosan mozog. A Budapest Ritmo Pikniken az énekesnő kortárs afrikai zene iránti rajongását szeretné bemutatni, ezért egy különleges, csak erre a koncertre összerakott előadással készül. A feltörekvő ghánai énekessel, Worlasival közös minialbum, a Sarkodie-vel közös Yo Chale! single, vagy a Ghánában országos sláger Skolom is jelzi, hogy Sena már évek óta érdeklődik az egyre népszerűbb afrobeats, afropop zenék iránt. Egy ilyen modern de mégis ízig vérig afrikai műsor várható majd pénteken a Rákóczi téren.

A Budapest Ritmo Piknik második napján, október 10-én szombaton délelőtt 11-kor kezd a ¡Nosnach, Kertész Endre és Móser Ádám cselló-harmonika duója. Milyen, mikor egy cselló és egy harmonika táncol? Hát ilyen – a kelet-európai klezmer, a francia sanzon, az argentin tangó lehetetlen szerelmi háromszöge kel életre. Egymástól nagyon messze lévő kultúrák és hatások olvadnak össze zenéjükben meglepő tökéletességgel. Endre és Ádám külön-külön járták be a világot, dolgoztak a világ- és népzene legnagyobb hazai neveivel, megfordultak kamarazenekarokban és színházakban is. Duóba állva szigorúan komponált alapokra épülő, színes, improvizatív dallamokat játszanak, amiken utazásaik, élettapasztalatuk bennük lecsapódott párlata hallatszik át.

Szombaton délután 5-kor egy egészen lélegzetelállítónak ígérkező koncerttel folytatjuk – Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomduója lép majd fel a Rákóczi téren. Játékos jazz, népi dallamok és a klasszikus zene komplexitása fonódik össze finom, improvizatív dallamokban. A cimbalomduó már önmagában kuriózum, de Balogh Kálmán és Lukács Miklós közös zenéjében két egyedülálló háttér, virtuozitás is találkozik – az biztos, hogy piacon még soha nem hallott performanszra számíthatunk a Budapest Ritmo Pikniken.

Végül pedig szombaton este 7-kor a Los Orangutanes cumbia-bulija melegíti majd a közönséget. A  kelet-európai fúziós cumbia-banda minden szempontból jó mix – magyar, perui, uruguayi tagjaik játszanak még többek közt az Irie Maffiaban, a Besh o droM-ban és a Zubolyban is. Ráadásul olyan műfajt képviselnek, ami karibi-kolumbiai, fúvós alapú népi tánczenére épít, de magába olvaszt mindent, ami szembejön. Találkozz a cumbia fenegyerekeivel a Budapest Ritmo Pikniken!

Hamarosan a másik két helyszínt is bemutatjuk – addig is készítsd a piknikkosarad, olajozd meg a biciklit, találkozunk a Budapest Ritmo Pikniken!

Interview with Martin Stokes - lecturer at our CEU Summer Course

jp73.jpegMartin Stokes is a legend - one of the best-known musicologists. He will be one of the main lecturers of the ‘Music as Heritage - from Tradition to Product’ online musicology course at CEU Summer School in July - along with András Lelkes and Balázs Weyer, directors of Hangvető. Last year at the same summer course he gave amazing lectures about topics like music and the global order or the hybridization in traditional music. We “engaged in the most casual yet learning conversations with him on different topics: from the diversity of Sufism to Britain's fading dominance in Cricket”*. We talked with him online from the quarantine about his current digital field research and many more.

How are you? How do you spend the quarantine?

I returned from Istanbul on pretty much the last flight back to the UK before planes were grounded. Fortunately, I came back with a lot of material to work through. Never before have my fieldwork notes and recordings been so neatly and so quickly ordered, stored and arranged! Quarantine measures are still in place here in London, which is where I've spent the last two and a half months, working away on my current research project as well as dealing with the challenges of everyday life, as all of us have. But I am very well, thank you.  

In this (post)pandemic times digitalisation and online distribution became the most important steps in order to ensure the continuity of culture. People listen to music much more online now - is it a useful transformation in the aspect of distributing music heritage? 

I think this transformation was well underway beforehand. In a way, yes: it has put a very, very powerful tool directly in the hand of collectors, archivists, researchers. In a way, no, because music industries are in turmoil, musicians struggle to make a living, and everybody is drowning in information and choice. The powers and processes that control this information and choice are not obvious or mystified by the language of so-called Big Data, 'algorithmic society' and so forth. We are living through a very big transformation, with deep roots, going back significantly before digitisation, I would say.   

Digital conversion can also ensure the preservation of old recordings and music heritage as is the case in your current research project on the Euphrates and its music. Tell us more about it, please.

The world I am researching at the moment is digitally sophisticated and involves state actors as well as many other agencies. The question of 'preservation' in this part of the world is a genuinely fascinating one, since the wider angle takes us back to the Sumerians and Babylonians, at least. Go to the city museum in Sanlıurfa, on the Syrian-Turkish border, and you'll find the Epic of Gilgamesh, for instance, from the 18th century BC, or to the nearby Göbeklitepe temple complex (10th millennium BC). These preserve soundscapes, in remarkable and complex ways, but ways that completely warp conventional frameworks for thinking about 'heritage', or, indeed, 'the past'. As, too, do questions about the more recent past - landscapes transformed in one way or another by violence. Digital practices need to be read against this challenging background. 

The online musicology course at CEU Summer University offers a contemporary and viable approach to responsible heritage management. For whom do you recommend taking this Music as Heritage course?  

I think this will be of great interest to anybody either embarked on doctoral study already or for those just about to take that step and considering options and approaches. 

What do you plan to teach in this course?

I will be talking about my current project, touched on above, as well as more generally about music in Turkey, which has occupied me for a long time. It is a rich context for thinking about the Balkans, and of course, it makes a lot of sense to think through these regional connections in musical terms. We learn a lot of things, from this angle, about the music, and about the region, and about how to think through these connections. 

Apply now for the course here! Deadline: 15 June ->  https://summeruniversity.ceu.edu/music-as-heritage-2020

One week of online summer school with prestigious professors and amazing projects! The course presents a contemporary and viable approach to responsible arts management - audience-focused music heritage management and socially conscious business policies. The course is co-organized by Forum for Folk Art Fund, Music Hungary, and the Cultural Heritage Studies Program, CEU, Budapest, Hungary.

About Martin Stokes

He is King Edward Professor of Music at King's College, London. He studied first music, then social anthropology at Oxford. He taught among others at The Queen's University of Belfast, The University of Chicago and Oxford University, gave lectures at the University of California, Berkeley and Bogazici University in Istanbul, and currently holds an honorary professorship in the Department of Arts and Cultural Studies at the University of Copenhagen.

*Some feedback from the students about Martin:

“My favourite teacher. As much as I enjoyed his wonderfully presented lectures, I engaged in the most casual yet learning conversations on topics that always intrigued me; from the diversity of Sufism to Britain's fading dominance in Cricket.”

“Martin's approach has changed the way I view not only certain concepts within musicology but also the way I view my own music. He is a very diligent, scrupulous, patient and discerning teacher. I wish to take another course from him someday.”

 

Leállt az élőzenei szektor - 36 ezren munka nélkül a COVID-1 miatt

Javaslatcsomag a zeneipar megmentésére

"Zenészekre szükségünk lesz a járvány alatt és után is: elengedhetetlenek ahhoz, hogy most tartalommal tölthessük fel otthonainkat, és hogy majd felszabadultan ünnepelhessük a járvány végét"

Most majdnem 40 ezer zenészt, hangtechnikust, eseményszervezőt, rendezvényhelyszín üzemeltetőt, pultost érint a koronavírus - ők konkrétan minden munkájukat elvesztették beláthatatlan időre, mert a járvány egyik pillanatról a másikra lenullázta az élőzenét. Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója és a Music Hungary elnöke szerint elengedhetetlen, hogy az állam mentő megoldásokkal álljon elő, különben nemcsak a zenészek, hanem a dinamikus fejlődő magyar kultúra is kárát láthatja ennek. 

A Music Hungary Szövetség és a Hétfa Kutatóintézet ezért készített egy, a könnyűzene COVID-19 veszélyhelyzet miatti válságát elemző javaslatcsomagot, melyet múlt héten eljuttatott a Kormányzathoz is. Bár a kormányzat eddigi válságkezelő lépései több elemében már enyhítették  a vállalkozók nehézségeit, külön mentőcsomagra van szükség az élőzenei szektor számára is.

MIÉRT?

A 2020-ra tervezett rendezvények 70%-a elmaradhat a közel 40 milliárd ft-ra becsült zeneipari szektorban, hiszen a legtöbb rendezvény május és augusztus között lenne. Az élőzenéből és a jogdíjakból származik a zenészek és az iparági bevételek legnagyobb része.

covid19_szektor_rendezvenyek.png

Ez alapján legalább 4-5 milliárd forint a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni, közel 36 ezer dolgozót érintve. Nemcsak a zenészeket, hanem a zeneipari - pl. kiadók, eseményszervezők - és háttéripari - mint a látvány-és hangtechnikus - szakembereket és az ehhez kapcsolódó vendéglátásban dolgozókat is súlyosan érinti így a rendezvények elmaradása, többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban.

covid19_szektor_foglalkoztatottak.png

MIT LEHETNE TENNI?

Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy most elengedhetetlen az állam segítsége. A német, dán, olasz vagy éppen az osztrák kormány is mind mentőcsomagokat ajánlott fel a kreatív ipar megmentésére - támogatásokat a vállalkozásoknak és a vendéglátóhelyeknek vagy éppen a  rendezvények kieső bevételeit kompenzálják. Romániában vagy Csehországban például a bérek 75-80%-os pótlására vannak megoldások.

A Music Hungary Szövetség ezek alapján több kategóriában több pontos javaslatcsomaggal állt elő a helyzet kezelésére. Javaslataik többek között:

  • Az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek ÁFÁ-jának csökkentése 5%-ra, átmenetileg 2021 végéig
  • Az EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projekt teljes időszakára szükséges önrész előrehozott kifizetése
  • Kieső bevételek pótlása, jogdíj kompenzáció
  • Az NKA programok finanszírozására fordítható 1,5 milliárd forintnyi most befizetendő magánmásolási díjból a közös jogkezelő szervek hozhassanak létre pályázati alapot a megszorult művészek átmeneti megsegítésére
  • A közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését
  • A magyar zenei kvóta 10-15% százalékpontos megemelése a rádiós zenei kvóták esetében olyan módon, hogy az napon belül teljesítendő legyen, de az éjszakai órák is beleszámítsanak
  • Élő,virtuális koncertek támogatása
  • Zenészek online, digitális platformokon való megjelenésének támogatása (pl. YouTube, Spotify).

További részletek itt: bitly.com/musichungary-covid19

 



A világzene szamurája

Nagy megtiszteltetés, hogy Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója idén másodszor WOMEX-szamuráj, azaz tagja annak a hét fős szakmai zsűrinek, ami a legnagyobb nemzetközi világzenei esemény programját összeállítja. A színtér berkein belül ez olyan, mintha az Oscar-díj zsűrijében lenne benne - keveseknek jár ki a duplázás lehetősége.

A WOMEX idén októberben másodszor kerül megrendezésre Budapesten, több mint 2500 szakmabelit, közöttük többszáz zenészt idevonzva a világ 83 országából, ismét a HAngvetőnek köszönhetően. A rangos fesztivál és vásár 26. kiadása októberben Weyer Balázs a harmadik magyar a WOMEX történelme során, aki zsűritag lehetett, Lelkes András és Szép Fruzsina mellett. Olyan neves szakemberek voltak még WOMEX szamurájok, mint a Muddy Waters-szel, Stan Getz-cel és a Muzsikással is dolgozó Joe Boyd, vagy José da Silva, Cesaria Evora volt menedzsere. Az idei tagok között Balázson kívül olyan szakemberek szerepelnek, mint Jordana Leigh, a David Rubenstein Atrium at Lincol Center igazgatója, vagy Harun Izer az Istanbul Jazz Festival kéviseletében. De mivel jár a zsűrizés, mit csinál egy WOMEX szamuráj?

Weyer Balázs: “A WOMEX zsűrizésre elsősorban mennyiségben és a tét nagyságában különbözik a többi zsűrizéstől. 1300-1400 pályázati anyag végighallgatása után a hozzám hasonló zenefüggők is vérző füllel távoznak. Engem már-már betegesen érdekel mindenféle zene, egyébként is naphosszat szól munka közben, de zsűrizni nem lehet háttérzeneként, abba bele kell süppedni, leszámítva az első taktusnál elbukókat.weyer_balazs_c_hajdu_d_andras.jpg

A zsűri találkozója előtt egy hónapunk van felkészülni, végighallgatni az anyagokat, shortlistet készíteni, hogy mire összegyűlünk Berlinben, már ne az összes pályázatról kelljen beszélni, csak arról a néhány százról, ami az előértékeléseink alapján esélyes a végső részvételre. Azokat már részletesebben megnézzük: koncertvideókat, szöveges bemutatkozásokat, fotókat. Sokakat persze legalább egy valaki látott már élőben is, ami a leghasznosabb tapasztalat, az ilyenekről beszámolunk egymásnak. Az a három nap olyan szoros együttlét, mint egy karantén, éjjel-nappal, közös étkezésekkel, csak közben folyton szól a zene és megy a vita”.

 Mik a zsűrizés szempontjai?

“A legfontosabb a zene minősége, de nagyon fontos, hogy megfelelő eloszlásban legyen. Találjon magának fellépőt egy nagy angol nyári fesztivál és egy kis zágrábi klub is, az Akvárium is és a Zeneakadémia is. Az is fontos, hogy a fellépők földrajzi eloszlása is viszonylag egyenletes legyen, ne maradjon ki egy földrész se, és műfajilag is elég sokféle legyen a kínálat. És a sok jó minőségű pályázat között sokszor döntő lehet a háttértörtenet is, hiszen a világzenében a társadalmi-kulturális kontextus is fontos - egy-egy eddig mellőzött tradíció, egy érdekesebb hangszer vagy egy zenészdinasztia legújabb ága és még ezer másféle történet adhat hozzá egy-egy pályázat sikeréhez”

Mi a döntések súlya?

“A zsűrizés súlyát az adja, hogy a pályázók számára mekkora tétje van a bekerülésnek, az pedig érezhetően óriási. Mindannyian alá is írunk egy papírt, hogy nem engedünk külső befolyásnak, nyomásnak és amennyiben valamilyen érdekkonfliktus merülhetne fel, azt előre bejelentjük.

Amellett, hogy minden zsűritag egyenrangú, tőlem feltehetően arra is számítanak, hogy a Közép-Európai, a balkáni, a Kelet-Európai pályázókról tudok többletinformációt adni, hiszen belőlük idén biztos több lesz - a budapesti rendezés egyik nagy előnye, hogy ez a térségbeli pályázók számára elérhetőbb, így 2015-höz hasonlóan biztosan idén is többen lesznek a szokásosnál."

A Hangvető számára is nagy megtiszteltetés, hogy ismét betöltheti a rendezői szerepkört. A 2015-ös WOMEX volt a magyar világ- és népzenével foglalkozó cég első nagy dobása, ami útjára indította saját fesztiválját, a Budapest Ritmo-t, és több más nagyszabású projekt felé nyitott utat. A Hangvető nem titkolt szándéka, hogy emelje az egész térség rangját és szerepét a nemzetközi színtéren, és minél több zenészhez eljuttassa a WOMEX által kínált kivételes lehetőségeket. >> WOMEX felkészítő workshop

Az idei WOMEX-re március 13-ig jelentkezhetnek a zenészek; ezért a Hangvető február 19-én fél napos felkészítő workshopot tart a jelentkezőknek a pályázati rendszerben és a szakmai vásáron való eligazodáshoz. Többek között Weyer Balázs és Lelkes András is mesél a pályázás mikéntjéről, de Morcz Fruzsina és a WOMEX szenszei Ben Mandelson is megosztja tudását. Rövid bemutatót és tájékoztatót a workshopról korábbi bejegyzésünkben olvashattok.

Írd be a naptárba:  WOMEX 2020 - október 21-25, Budapest!

Várunk szeretettel!

womex2020_felkeszito_ad_1200x628_b_v01.jpg

Hogyan WOMEXelj?

Visszatér Budapestre a világzene legnagyobb nemzetközi szakmai eseménye, a WOMEX. A Hangvető jóvoltából októberben megint személyesen láthatjátok-hallhatjátok a színtér legizgalmasabb előadóit, és találkozhattok a nemzetközi szakma krémjével. A Halmos Béla Programiroda, a Hangvető és a Hagyományok Háza egy felkészítő programmal segít, hogy minél jobban ki tudjátok használni a kivételes lehetőséget.

Röviden bemutatjuk, kik lesznek ott február 19-én a Hagyományok Házában, és miért érdemes tanulni tőlük.

womex2020_felkeszito_ad_1200x628_b_v01.jpg

mf_new.jpgMorcz Fruzsina - Az Iskolaalapító

 A Zeneipari Hivatal megálmodója és vezetője hazahozta a Londonban szerzett tudást, amit 2013 óta ad át saját iskolájának keretei között. Ebből lehet sejteni: szenvedélye a zene és az oktatás, illetve ezek kombója - csak nyerhettek, ha tanultok tőle.

 

mm_new.jpg

 

Ben Mandelson - A Szenszei 

Ha a WOMEX zsűritagokat szamurájnak hívják, Ben Mendelssohn a Szenszei - a színtér nagyöregje ott volt azon a bizonyos  találkozón egy londoni kocsmában 1987-ben, ahonnan a műfajt datájuk. Nem csak a világzene, hanem a WOMEX egyik alapítója, mai is aktív zenész és producer.

 

martyna_eric-van-nieuwland-370x430.jpgMartyna Markowska - A  lengyel kapcsolat

Hogy Katowice egy viszonylag érdektelen bányavárosból kulturális központtá vált, az nagyrészben Martyna Markowska-nak köszönhető. A Katowice City of Gardens kulturális programigazgatója a jazz és a világzene felvirágoztatása mellett összművészeti és szociális projektekért felel szülővárosában, ahol szívesen lát nemzetközi produkciókat.

 

 

noam-nani-vazana_cropped_1.jpgNoam 'Nani Vazana' - A DIY menedzser és zenész

A harsonán, zongorán, énekhangon, de emellett a "Nani" a nemzetközi piacon is mesteri játékosnak számit, amit a kritikák és fellépések sora igazol. A ladino műfaj tehetsége azért jön Budapestre, hogy mutasson pár trükköt kurzusain, és konkrét tanácsokat adjon arról, hogyan tudjátoka a legtöbbet kihozni a WOMEX-ből.

 

 

A program része egy kerekasztal beszélgetés, ahol olyan profi zenészek mesélnek tapasztalataikról, mint Both Miklós, és a Söndörgőből ismert Eredics Áron.

Ha kedvet kaptatok, hogy egy napot a szakmai előrelépésnek szenteljetek, és a világzene nemzetközi szakembereitől tanuljatok, regisztráljatok a registration@hangveto.hu email címen, 2020. február 15-ig. 

A részletes programot megtaláljátok a Facebook eseménynél.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött - nem elég, ha a Facebook eseményen jelölitek a részvételi szándékot, írjatok emailt!

 Várunk szeretettel!

32 érv Beethoven mellett – Karácsonyra és minden napra

Tegyük a szívünkre a kezünket: mindenki hallgat zenét karácsonyfa-díszítés, mézeskalácssütés, halászléfőzés vagy ajándék-csomagolás közben. Van, aki mindig ugyanazt, mások évről évre mást és mást. De mit hallgassunk, ha kinőttünk Gryllus Vilmos dalaiból (mondjuk abból pont nem lehet), ha elcsépeltnek érezzük az All I Want for Christmas Is You című számot, de nincs épp hangulatunk a passiótörténetet feldolgozó zenékhez sem? Ott van Beethoven 32 zongoraszonátája – karácsonyra és az év többi részére. Nem hiszik? 32 érvem van rá…

1. Először is ott a számmisztika. A 32 boldog szám. Kódolva van tehát, hogy mi is boldogok leszünk, ha meghallgatjuk valamennyi szonátát.

2. Ráadásul 32 maradó fogunk van. Véletlen lenne, hogy minden fogunkra jut egy Beethoven-szonáta? Aligha.

3. 32 db figura van a sakktáblán, így mindegyik szonátát elnevezhetjük egy-egy figuráról, és zenei részletek lejátszásával képzeletben is tudunk sakkozni. Melyik másik műcsoportról mondható még ez el? Na ugye.

4. A magyar kártya is 32 lapot tartalmaz, így ha a véletlenre akarjuk bízni, hogy épp melyik Beethoven-szonátát hallgassuk, elég húznunk egyet a pakliból.

fassbender_beethoven_wikimedia.jpg

5. Beethovennek annyira bejött a 32-es szám, hogy Diabelli témájára is ennyi variációt írt. Nagyon jólsikerült darabról beszélünk, így nem nehéz belátni: Beethoven nemigen tudott hibázni, ha a 32-ről volt szó.

6. A buddhizmus szerint a nagyszerű embernek épp 32 jellemzője (ún. lakshana) van. Beethovennek vajon ez volna az a 32 jellemző? Mert hogy nagyszerű szerző volt, annyi fix.

7. A 32 szonáta összesen 103 tételt tartalmaz, tehát ha hetente két tételt hallgatunk meg, kitart egész évben anélkül, hogy bármit is kétszer hallanánk.

8. Schiff András előadásában kerek 11 órát vesz igénybe az összes Beethoven-szonáta lejátszása (és meghallgatása). Mit mondjak: a karácsonyi slágerek egy kicsit előbb kimerülnek és az agyunkra mennek. 11 óra intenzív és izgalmas zene egyetlen csomagban? Szinte már túl szép, hogy igaz legyen.

1944_schiff_georg_anderhub_cropped.jpg

9. A 32 szonátából 13 kapott ragadványnevet, így még egyszerűbb az adott hangulatunkhoz legmegfelelőbb szonátát választani. A „Grand Sonata” például nagyszabású tervek előestéjén jöhet jól.

10. A „Pathétique” a tragikusabb, szenvedélyesebb napok zenéje.

11. A „Gyászinduló” magáért beszél: elmélyült esték, keserédes visszaemlékezések kísérőzenéje lehet.

12. A „Holdfény” kiváló választás, ha slágereket támad kedvünk hallgatni, mégsem szeretnénk szakítani kedvenc Beethovenünkkel.

13. A „Pastoral” akkor ajánlott, ha elfog minket a természet, a vidéki hangulat iránti vágy. Különösen passzol forralt bor és/vagy sült gesztenye mellé.

14. A „Vihar” a zord, szeles hóesések kandalló mellől való kémleléséhez a legmegfelelőbb zene. Mintha filmzenét hallgatnánk. 100 % élmény, 0 % megfázás.

15. A „Vadászat” elsősorban az ünnepi vacsora tálalásakor és elfogyasztásakor, vagy épp a piacon / szupermarketben való vásárlás közben javasolt. Segít, hogy magunkénak érezzük az „elejtett” terméket.

16. A „Waldstein” a 18. századi nemesi légkört teremti meg otthonunkban már legelső motívumaival.

17. Az „Appassionata” megint csak a szenvedélyesebb napokra való, de még érdekesebb, hogy a művet Magyarországon, Martonvásáron fejezte be Beethoven. Kis túlzással mondhatjuk, hogy ez magyar zene. (Na jó, nagy túlzással, de azért jól hangzik.)

18. Az „A Thérèse” kiválóan kiválthat egy kosztümös-szerelmes filmet. És még a tévét sem kell bekapcsolnunk hozzá.

19. A „Kakukk” akkor jöhet jól, ha – mint mindig – Beethovent szeretnénk hallgatni, de nincs épp háromnegyed óránk rá. Rövid, frappáns, kedves.

20. A „Les adieux” a Napóleon vezette, Bécs elleni francia támadásról szól. Történelmi regény bő negyedórában – tiszta főnyeremény. (Kár, hogy a 20. századi történelemből már nem készültek ilyen frappáns beethoveni összefoglalók.)

21. Végül a „Hammerklavier” nagy történések (utolsó munkanap vége, bejgli meg nem repedése stb.) megünneplésére a legkiválóbb választás.

Hammerklavier a Spotify-on

22. Beethoven mindhárom alkotói periódusában írt zongoraszonátákat, így kedvünk szerint tehetünk fel az ifjú, az érett és a kései stílus jegyében fogant műveket.

23. A 32 szonáta összesen 16 féle hangnemben íródott, tehát az abszolút hallással rendelkezők sem unnak rá egyik hangnemre sem. Ha moll szonátát lenne kedvünk hallgatni, kilencből, míg dúr esetén 23-ból választhatunk. A legnépszerűbb hangnemek az Esz-dúr és a G-dúr, de aki kuriózumokra vágyik, annak a cisz-moll, d-moll, e-moll, g-moll és Fisz-dúr szonátákat ajánljuk.

24. Beethoven a szonátáit saját magának komponálta, ami garantálja azok minőségét, hiszen az ember akkor a legprecízebb, ha a saját céljára dolgozik.

25. Az op. 111-es szonáta teljesen eltávolodik a klasszikus zenének nevezett stílustól, és megelőlegezi a rock and roll műfaját. Nem túlzás! Beethoven a rock and roll ősatyja!

26. A 103 tételben összesen 45 teljesen különböző előadói utasítást találunk, ami csak annyit bizonyít, hogy minimum 45 féle hangulatra találni beethoveni választ. (A Best of Christmas válogatásoknál ez a szám valahol egy és kettő között található.)

27. Menüett, Scherzo, Rondó, Grave, Gyászinduló, Introduzione, Arietta – sok-sok zenemű a zeneműben. Táncok, karakterdarabok minden alkalomra.

Schiff andrás Beethovenről: "Egy zongorista számára sokkal nehezebb megközelíteni Beethovent, mint Bachot, Mozartot vagy Schubertet: az ember úgyszólván születésétől fogva Bach-, Mozart- vagy Schubert-játékos, Beethovent azonban meg kell tanulni."

28. A 32 szonáta között olyan slágerek vannak, mint a már említett „Holdfény”, miközben nagyon sok olyan zenével is találkozhatunk, ami jólesően új és ismeretlen.

29. Egy jó minőségű felvétel (példának okáért Schiff Andrással) olyan, mintha a zongorista ott játszana a nappalinkban, ami lássuk be, több mint menő és elit.

30. A lista végére néhány „apróság”: a szonátairodalom csúcsteljesítményeiről van szó – ebben mindenki egyetért.

31. Mindenki megtalálja bennük a zenei képzettségének megfelelő élvezeti forrást. Nulla előtanulmánnyal is kiváló és letaglózó élmény (az ötletgazdag dallamok, az izgalmas harmóniák stb.), de feketeöves klasszikuszene-rajongók is fedezhetnek fel bennük újat minden újrahallgatás során.

32. 2020-ban ünnepeljük Beethoven születésének 250. évfordulóját. Ha ő ennyit letett az asztalra, az a legkevesebb, hogy méltó előadásban hallgatjuk és ismerjük meg a zongoraszonátáit.

+1. Nem kell összevadászni a 32 szonáta felvételét, hiszen ezen a linken most mindenki könnyen hozzájuthat egyben. Karácsonyra és minden napra. 

Hallgassanak sok jó zenét! Reméljük, tudtunk segíteni a választásban. Boldog karácsonyt és élményekben gazdag Beethoven-évet kívánunk!

Mona Dániel

Hallgatók és Pergetők

Lakatos Mónika novemberi koncertje a Müpában meghitt betekintést ad az oláh cigány kulturába. A Romanimo, Hallgatók és Pergetők megidézi a közösség mély és magas pillanatait, kiváló zenészek és táncosok közreműködésével, de a műsor középpontjában egyértelműen Lakatos Mónika fantasztikus hangja áll. 

Mónika hangját az 1996-os Ki Mit Tud?-on ismerhette meg először az ország, de itt ejtette rabul férje és zenésztársa, Rostás Mazsi Mihály szívét is az akkor még tinédzser énekesnő. A koncert részben múltidézés, hiszen egyrészt az archív felvételen is hallható letisztult hangszereléshez nyúl vissza, ahol az ének, szájbőgő és a kanna a fő hanszerek. Másrészt tudatos hagyományőrzést céloztak meg Mazsiék: az oláh cigány hagyományt őrzik és adják át, amit gyerekkorukban még megtapasztalhattak, de mára eltűnőben van.

A dalok többsége családtagoktól, személyes átadáson keresztül került Mónika és Mazsi birtokába, akad közöttük több, mint száz éves dallam is. Fontos elem az improvizáció, hiszen Móniék öröksége élő hagyomány: a pergetőkre és hallgatókra is igaz, hogy az adott pillanattól és az előadó lelkiállapotától függően nincs két ugyanolyan.

 lm1_c_farkas_andras.jpgFotó: Farkas András

Azért is érdemes a novemberi koncerten élőben meghallgatni a Romanimo-t, mert 2017-es megjelenése óta csak érlelődött az anyag. A lírai hallgatók mellett megjelennek a pergetők és a tánc: így teljesebb képet kaphat a közönség azokról az összejövetelekről, ahol az oláh cigányság együtt mulat és oszt meg érzelmeket. Lakatos Mónika és Rostás Mazsi produkcióin pedig egyre jobban érezhető, hogy a személyes hangvétel mellett egy egész közösség világát és értékeit közvetítik. Ide sorolható a 2018-ban debütáló, nagy sikerű Roma Ritmo produkció, a  Budapest A Capella fesztiválon fellépő Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, a Romengo több évtizedes karrierje, és természetesen a Romanimo, ami először állította középpontba az amúgy ritkán hallható hallgatókat. Katartikus pillanatok, önfeledt zenélés és valódi kultura átadás várja novemberben a koncert látogatóit. 

Ezen a linken tudtok jegyet vásárolni.

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása