Magyar, román, német, angol, francia, orosz, ógörög.
Pilinszky János ír egy verset a francia romantikus költőről, Gerard de Nervalról. Közben Kurtágot megihleti Kocsis Zoltán játéka egy Bach zongoraverseny lassú tételében, így ír neki egy darabot — szóló csellóra, Perényi Miklósnak ajánlva, ami viszont egy Bach csellószvit tétel parafrázisa. Tudtuk követni?
Monyók Ildikó országos ismertségű színésznő és táncdalénekes volt, amikor egy buszbalesetben szerzett agysérülés miatt elvesztette a beszédkészségét. Évek rendkívül kitartó és szívós munkájával tanult meg újra beszélni.
A fent felsorolt három tény mind azzal kapcsolatos, hogy Kurtág György egészen hihetetlenül bensőséges viszonyt ápol a nyelvekkel, a szóval, a megszólalással.
Az első pont felsorolása azokat a nyelveket takarja, amelyeket Kurtág élete során megtanult és megzenésített. Így emlékezett vissza a nyelvtanulásra: “(…) Felician Brinzeu, a lugosi líceum tanára. Ö volt életemben a pedagógus (…). Második gimnáziumban, egy ötvenes létszámú, nagyrészt parasztgyerekekből álló osztálynak úgy tanította meg három hónap alatt a román nyelvtant, hogy nem osztáyozott, folyton megbeszéltük az anyagot. szinte társasjáték volt az egész. Jól szórakoztunk, és egy életre megjelenítette számomra, hogy mi egy nyelv szerkezete.”
Egy vázlatos felsorolás a megzenésített szerzőkről:
magyar: Bornemisza Péter, Gulyás Pál, József Attila, Károlyi Amy, Bálint István, Pilinszky János, Tandori Dezső, Esterházy Péter
orosz: Lermonotov, Blok, Jeszenyin, Cvetajeva, Mandelstam, Akhmatova, Dalos Rimma
román: colindă-szövegek
német: Franz Kafka, Hölderlin, Georg Christian Lichtenberg, Ellen Lösch
angol: Beckett
francia: Beckett (mindkét nyelven írt)
ógörög: Szokratész, Hérakleitosz, Szapphó, stb
Kurtág instrumentális zenéjét is a közlés, kommunikáció vágya hatja át. Amikor irodalmi szövegeket zenésít meg énekkel, akkor ez a kommunikáció úgy zajlik, mint amit már a Bornemiszánál írtuk: a zene itt a szöveg mélyrétegeihez próbál lehatolni, azokat magyarázni, kontextusba helyezni. Néha a szöveg nem is énekelve jelenik meg, hanem, csak mint egy mottó, ilyen a bevezető második pontjában említett Pilinszky János Gerard de Nerval-ja.
A harmadik pontról: Kurtág értesülvén Monyók Ildikó balesetéről és a heroikus küzdelemről, hogy újra megtanuljon beszélni, darabot írt Samuel Beckett What is the Word című verséből. Ebben a szóló egy énekbeszéd, ahol szavakat, szótöredékeket, kell dadogva iszonyatos erejű küzdelemmel kimondani – küzdve a létért, harcolva a folytatásért, minden további szóért, szótagért.
„Mi - is - a - szó - hi-á- ba-va-ló hi-á-ba-va-ló-nak - hoz-nak - hoz - mi - is - a - szó - hi-á-ba-va-ló et-től hi-á-ba-va-ló - mind-et-től a-dott hi-á-ba-va-ló ad-va mind-et-től lát-ni-va-ló”...
Király Csaba visszaemlékezése Monyók Ildikóra szépen dokumentálja ezt a küzdelmet.
Végezetül három tanulmány: az első Papp Márta kiváló írása az orosz kórusokról, Tandori Dezső: Kurtág Györgynek, illetve egy tanulmány a Kurtág által megzenésített haikukról.
Az interjúrészletek Varga Bálint András Kurtág szöveggyűjteményéből származnak.
Zétényi Tamás
