Hangvető

Kodály, a türkök és a raszták

2017. március 14. - Hangvető

Mi köze Kodálynak a rasztafariánusok által messiásként tisztelt Hailé Szelassziéhez? Mit kerestek a magyar zenetudósok Etiópiában? Mi fán terem az ötfokúság és milyenek a magyar szellemi örökségek?

kodaly_portre.jpg

Forrás: http://fidelio.hu/eduart/2012/12/17/multidezo_-_kodaly_zoltanrol/

Nehéz felmérni Kodály munkásságának jelentőségét vagy számot vetni  tanítványaival és követőivel, nem csak hangoztatta, sokat tett érte, hogy " Legyen a zene mindenkié!"

Az UNESCO 2016 óta jegyzi, mint Jó Megőrzési Gyakorlat. 

Magnetofonnal az etióp felföldön

Ő császári felsége, Jah Rastafari azaz Hailé Szelasszié a hatvanas években, európai körútja során járt Magyarországon. Rácsodálkozott az itthoni népzenekutatáetiopia_szoveg_2.jpgs fejlettségére és gyorsan meg is hívta a magyar tudósokat Etiópiába, hogy ott gyűjtőmunkát végezzenek. Kodály javaslatára a jó erőben lévő Sárosi Bálint és Martin György indult a hat hetes expedícióra, melynek során az idő rövidségének ellenére egyedülálló anyagot gyűjtöttek – ez ma is hozzáférhető a Néprajzi Múzeum népzenei gyűjteményében, és az MTA BTK Zenetudományi Intézetének archívumában.

 Gyakorlatban jók vagyunk

Szimbolikus jelentőségű, hogy a világhírű tudós által alkotott pedagógiai módszert Addisz Abebában vették fel az UNESCO jó gyakorlat listájára. A Kodály módszer gyakorlatilag túlteljesíti a ”jó gyakorlat” kritériumait: könnyen alkalmazható a világ minden pontján, demokratikus, egyszerű alapelvek mentén olyan tudományos igényességgel összegyűjtött tudást gondoz, ami valóban közkinccsé válhat - ki ne tudná kapásból leszolmizálni a Kis kece lányom-at?

Kodály és Bartók örökségének is köszönhető a másik jó gyakorlatként listázott magyar büszkeség, a Táncház módszer. Az alulról szerveződő és mai napig virágzó mozgalom sajátosan magyar, de hasonlóan a Kodály módszerhez, könnyen átültethető más népek gyakorlatába. Így Magyarország két módszerrel is szerepel az UNESCO által 2009 óta jegyzett jó gyakorlatok között, ami nem is kevés az eddig 17 elemet tartalmazó reprezentatív listán. 

kodalymethod.jpg

Tervező: Kasnyik Anna

Az a csodálatos ötfokúság

Kodály felismerte, hogy a magyar népzene ősi rétegében megjelenő pentaton dallamok rokonságot mutatnak más népek dallamkincsével, pedagógiai rendszerébe beemelte a párhuzamot alátámasztó csuvas és mari népdalokat. Itt jönnek a képbe a türk népek, Bartók anatóliai gyűjtései és a ma is zajló törökségi népzene-kutatás.

A Pont Fesztivál mindkét napján különleges koncerteken lesz hallható a magyar-türk zenei rokonság: szombaton Vizeli Balázs és zenekara, Navratil Andrea közreműködésével, vasárnap a Guessous Mesi Trió teszi hallhatóvá és átélhetővé a dallamközösséget. Hogy a pentatónia mennyire egyetemes, azt Bobby McFerrin egyszerűen bizonyítja ebben a videóban:

 

Többet a Pont Fesztivál szellemi örökségek köré épülő programjáról a Hangvető Facebook oldalán és a fesztivál honlapján tudhattok meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://hangveto.blog.hu/api/trackback/id/tr1212328615

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása