Ana Tijoux-t a nép költőjének hívni nem üres frázis: lételeme a zenén keresztül képviselni az elnyomottakat. Az októberi WOMEX-en is fellép a világhíres chilei MC.
Tijoux-nál először volt a politika, aztán jött a zene. Eredetelig írónak készült, de rátalált a hip-hopra, ez vált számára az ellenállás és önkifejezés nyelvévé. Számára a műfaj a "hazátlanok hazája", a Franciaországban cseperedő Ana ugyanis a marokkói, algériai, kongói vagy kameruni hátterű gyerekekkel együtt rúgta a port és fedezte fel a hip-hop-ot. A zenében meg tudták találni az önazonosságot, ami országok és kultúrák között gyerekként lavírozva, szegregált kisebbségben nem olyan sima ügy. Irányultsága persze nem a véletlen műve, hiszen szülei a Pinochet-diktatúra elől menekülve költöztek Franciaországba. Édesapja már hatéves korában a kezébe adta Eduardo Galeano könyvét (Latin Amerika nyitott erei), amiből Anita akkor még nem sokat értett, de Galeano gondolatai később elkisérték.
Fontos számára a latin-amerikai identitás - például csak spanyolul reppel- de sovinizmus-mentesen, ellenállói attitűddel. Az Antipatriarcia című száma például a latin macsizmó ellen tiltakozik. Tijoux karrierjével is meghazudtolja a nőkkel szembeni hagyományos elvárásokat, egy női MC ugyanis még manapság is ritkaságszámba megy, pláne egy politikus, a maga útját járó, dél-amerikai, ráadásul sikeres női MC. Többször Grammy-re és Latin Grammy-re jelölték, a mexikói Julieta Venegas énekessel készített "Eres Para Mi"-vel kontinens-szerte megismertette nevét, az 1977 (Tijoux születésének éve, nem titkolja) pedig igazi világsiker lett. A tavalyi év a Grammy-t is meghozta, és a Vengo című albumot, amelyen visszatér a zenei gyökerekhez, és tudatosan latin-amerikai hangszerelést használ. Ezzel is vívhatta ki a WOMEX zsűri elismerését, a társadalomkritikus sorok mellett. Frappánsan összefoglalja, mitől olyan jó Tijoux flow-ja a 'Somos Sur', ('a Dél mi vagyunk'), amiben a palesztin hip-hop 'first lady'-je, Shadia Mansour is szerepel:
Többet is megtudhattok Ana Tijoux-ról ebben az interjúban a Democracy Now tavalyi felvételéről.