A Huun Huur Tu a felkelő nap első és a lemenő nap utolsó sugarainak fényét jelenti a tuvaiak nyelvén. A torokéneklés világhírű mesterei a névválasztással is kifejezik a műfaj természetközeliségét: a füves pusztát beragyogó különböző fények a torokéneklés különböző módozataira emlékeztetik őket. De hogyan jutott el a nagyvilághoz a torokéneklés csodája?
Jó a rezgése
A jövő héten a Pont Fesztiválon hallhatjátok az együttest, sőt személyesen tanulhattok tőlük torokénekést egy szombati workshopon. Már írtunk a különleges énektechnika természetet idéző hangjairól, ami a nomád életmódban gyökerezik és a tuvai zene egészének sajátja. Egy énekes egyszerre több hangot képez, varázslatos harmóniákat teremtve, a hangszerek is természetes anyagból készülnek és idézik a természet hangjait, a lódobogást, a szél süvítését; a Huun-Huur-Tu sámándob (düngür), doromb (khomus), szárított bikaheréből készült csörgő (xapchyk) és hagyományos húros hangszerek segítségével idézi meg az ősök szellemét. Koncertjeiken érezhető a zene sámánisztikus gyökere, talán ez is a titka, hogy a világ legkülönbözőbb helyein tartanak teltházas koncerteket.
Tuvai Állami Együttes, forrás: www.fotuva.org
Szovjet sámánok és népi együttesek
A tuvai sámánizmus is megsínylette a szovjet időket, de folytonossága nem szakadt meg teljesen, a családi ünnepek és a halottak elbúcsúztatásakor is jelen kellett, hogy legyen egy sámán, a szovjet tiltás ellenére. A rendszerváltás után újjászületett hagyományos kultúra egyik mérföldköve az 1993-ban, Mongus Kenin-Lopsan vezetésével alapított Düngür, a Tuvai Sámánok Társasága, ami a megalakulást követően csupán 37 tagsági könyvvel rendelkező sámánt jegyzett. Az összehasonlítás végett: 1937 előtt 725 sámánról tudtak Tuvában.
A tuvai torokéneklés továbbélésének másik pillére azonban némi iróniával éppen az állami népi együttes intézménye bizonyult. Ha nem is tükrözte hűen a hagyományt, de megélhetést biztosított a zenészek számára. a Huun-Huur-Tu alapító tagjai közül Kaigal-ool Khovalyg, Sayan és Alexander Bapa és Albert Kuvezin is ilyen állami együttesben zenélt, mielőtt elindultak saját útjukon a kilencvenes években. Az együttes jelenlegi tagjai a nomád pásztorként fenőtt Kaigal-ool Kholvalyg, aki a kargyraa stílus mestere, a szintén kargyraa-t éneklő, de jazz és rock háttérrel is rendelkező Sayan Bapa, a fűttyszerű sygyt-et gyakorló és számos hangszeren játszó Alexey Saryglar, végül a legfiatalabb tag, Radik Tyulyush, aki nagyapjától tanulta a torokéneklést, de van egy rock bandája is. Hallgassatok egy számot a jelenlegi felállástól:
A Huun-Huur-Tu, és egyben a tuvai torokéneklés világhíre részben az amerikai Theodore Levin etnomuzikológusnak köszönhető: az ő meghívására utaztak először az Egyesült Államokba a zenekar tagjai a nyolvanas években. A Huun-Huur-Tu felfedezése nagy hullámot vert: Frank Zappa, a Kronos Quartet, Ry Cooder és a the Chieftains is zenélt a a tuvaiakkal. Ezzel párhuzamosan a sámánizmus iránti érdeklődés is beindult, bécsi pszichiáterektől amerikai turistákig sokan látogattak Tuvába az ősi kultúra szépségétől és vadságától megigézve. Egy igazán kivételes felvétellel zárjuk, ami a rossz minőséggel együtt zenetörténeti jelentőséggel bír, és rögzíti azt a csodálatot és lelkesedést, amit a tuvai torokéneklés megjelenése kiváltott nyugaton. Frank Zappa kevéssel halála előtt látta vendégül stúdiójában a Huun-Huur Tu akkori tagjait, az ír The Chieftains folk-legendát, de még a Motörhead is felbukkan:
A tuvai torokéneklés mellett más csodákkal is ismerkedhettek a Pont Fesztiválon: a részletes programokért látogassatok el a Hangvető Facebook oldalára, vagy a fesztivál honlapjára.
