A Pont Fesztiválon bepillanthattok a belső-ázsiai népek egyszerre ismerős és egzotikus világába. Itt még létezik az a hagyományos nomád életforma, ami a honfoglaló magyarokat is jellemezte: a pásztorok jurtákban élnek, kultúrájukban fontos szerepet játszik a lovak tisztelete és évezredek hagyományát őrzik a zenében és kézművességben. Az élő tradíciókat az UNESCO által elismert szellemi örökségek köré rendezve, interaktív programokon keresztül ismerheted meg a Ponton.
fotó: Ágh András
A nemezsátor megtestesíti ezt az életmódot és a nomád népek kreativitását: a könnyű szerkezetű építmény a gyorsan felhúzható és elbontható, anyaga természetes, a lakótér pedig a magas szintű kézműves hagyományoknak köszönhetően gyorsan otthonossá és széppé tehető. A nemezsátrakat betöltő vendégszeretet és közösségi élet része az indoklásnak, amiért az UNESCO a jurtaépítést szellemi örökségként jegyzi. A fesztiválon puha nemeztakarók, játékok és mese tölti meg a kirgiz mesterek vezetésével épített sátrakat.
Ahhál tekke asszony saját készítésű nemeztakaróján, 1990, Türkmenisztán, fotó: Nagy Mari
Sztyeppék kincse
A nomád életmód szabadsága és természetközelisége maga után vonja, hogy a hagyományok családon vagy jurtán belül adják át, és törékeny kincsnek számítanak a globalizálódó világban. Igaz ez a Huun-Huur-Tu által bemutatott tuvai torokéneklésre, a nemezelés és a nálunk is élő sólymászat művészetére. Ezért is fontos, hogy az UNESCO hozzájárul a ritka örökségek védelméhez.
Kirgizisztán, fotó: Ágh András
Szakavatott hagyományörzők mutatják be a türk tradíciókat a Pont Fesztiválon: Vidák István és Nagy Mari mutatja be a nemezelést és magát a régiót. A pár 1983 óta több, mint hatvanszor járt Belső-Ázsiában. A gyerekek is kipróbálhatják a legősibb textilművészetet, a szőnyegcsomózást, a játékok és mesék pedig segítenek közelebb hozni a keleti-türk legendákat és hiedelemvilágot.
Közös gyökerek
A türk népek kultúráját régóta kutatják magyarok. Vámbéry Ármin és Stein Aurél még a 19. században jártak Turkmenisztánban, Diószegi Vilmos a tuvai sámánok nyomába eredt a múlt században, hogy csak pár nevet említsünk. A török-magyar dallamkincs pentatóniára épülő rokonsága Kodály óta ismert, ezen alapul Vizeli Balázs és zenekara, Navratil Andrea és Demeter László koncertje szombaton, de a Guessous Mesi Trió is átélhetővé teszi a zenei közösséget.
Egy 1998-as csuvasföldi expedíciót dokumentáló filmből is láthattok részleteket a Pont Fesztiválon, Berecz András és társai népdalokon, a helyi szokások megélésén és a "rokonok sörének" kortyolgatásán keresztül ismerkedik a távoli rokonokkal.
A Pont Fesztivál részletes programjáról a fesztivál honlapján tudtok többet olvasni, kövessétek a Hangvető Facebook oldalát és olvassátok blogunkat!
