A balkáni világzenéről sokaknak az a kép ugrik be, amikor turisták ugrálnak Boban Markovic unásig hallott slágereire, valahol a hetedik kerületben. Megmutatjuk, hogy a félsziget zenéje a sztereotípiákat meghazudtolóan sokrétű. Áttekintés a Budapest Ritmo fellépőiről, és a hozzánk minden értelemben közelálló kultúrákról.

Mit adtak nekünk a törökök?

Szinte minden balkáni országban létezik az a rézfúvós felállás, amit a 90-es években Kusturica filmjei és Boban Marković bandája ismertetett meg a világgal. Ezt a zenét, amit hallva kevesen tudnak ülve maradni, a törököknek, pontosabban az Oszmán Birodalom janicsár zenekarainak köszönhetjük, ami megmagyarázza elterjedését az egész félszigeten. Bármelyik buliban működik, és a balkán egyik legsikeresebb zenei exportcikke.

A Budapest Ritmo-n az albán Fanfara Tirana-tól, az - egyébként német - Äl Jawala-tól és a Csángállótól hallhatok ilyet, bár egyikre sem mondhatjuk, hogy vegytiszta rezesek. Kezdjük ott, hogy a Fanfara Tirana a Transglobal Underground-dal zenél együtt, melléjük Harcsa Veronika is beszáll. Az Äl Jawala tartja magát a jól bevált rezesek-ütősök kombóhoz, de amit ők játszanak, az igazából Balkan Beats - a 90 évek közepére, Berlinbe datálható stílus, ráadásul swing, ska, reggae és electro is befigyel:

Transz, Busók és a hold

A népzene régebbi rétegeihez nyúl a bolgár Oratnitza - nem véletlenül bukkannak fel klipjeikben kukerik (a busók bolgár megfelelői), és koncertjeik is inkább pogány rítushoz hasonlítanak. Didjeridoo és két énekes egészíti ki az együttes akusztikus felállását, amiben egyértelműek a népzenei gyökerek, de a végeredmény egy trance bulihoz hasonlít. A magyar showcase fellépők közül a Meszecsinkával (a meszecsinka bolgárul holdacska) vonható párhuzam: náluk is jelen van a bolgár hagyomány, de a hatás még pszichedelikusabb. Nehéz eldönteni, hogy ördögűzés, szellemidézés, vagy szerelmi mágia szem- és fültanúi vagyunk.

Helyi szellem

Az idei Budapest Ritmo egyik nagy meglepetése a Söndörgő együttműködése lesz az Amsterdam Klezmer Band-del. Ahogy egy friss interjúból kiderül, még ők sem tudják, mi sül ki a projektből, ami biztosan adott, az adott, az a jó kémia. Az együttműködés újdonságán felül a Söndörgő most újítja meg saját hangzását, új hangszereket emelnek be a már eleve széles repertoárba: ne a tőlük megszokott tamburicát, a Duna-menti szlávok hagyományos zenéjét várjátok. A belgrádi KAL is jó példa arra, amikor egy zenekar kilép a helyi keretekből: a gitár és dobok rock-os irányba viszik a fülünknek ismerős balkáni zenét: 

Csak finoman

Hogy a lágyságnak, a meditatív szerzeményeknek is jut hely a balkáni zenében, azt többek között Boris Kovač, a vajdasági művész új formációja is bizonyítja. Kovač sok alapgondolatot megfogalmaz, ami általánosan a térség kultúrájára is igaz: Kelet és Nyugat határvidéke, az itt élő népek hagyományának sokszínűsége és keveredése. Ez a kifinomultság jellemzi a showcase programban szereplő Tomáš Liška együttesét, de a Franolić-Ćulap-Kamenko Trió zenéjét. Tomáš Liška Invisible World projektje a kortárs jazz nyitottságával viszonyul a térség dallamaihoz, a zágrábi úd-mester Franolić triója egészen a bizánci, arab és indiai gyökerekig nyúl vissza. 

A Budapest Ritmon nem csak a balkáni térség sokszínű zenéit ismerhetitek meg, de audiovizuális élményekben lehet részetek, új együttműködéseket hallhattok és távoli országok előadóival találkozhattok. A részletes programért látogassátok a fesztivál weboldalára, kövessétek a Hangvetőt a Facebook-on, vagy iratkozzatok fel az eseményre.

A jegyeket ezen a linken tudjátok megrendelni.