Hangvető

Büszkén jelentjük: Vállalhatóak vagyunk

2017. február 27. - Hangvető

Kitöltöttük a Vállalható Vállakozás-tesztet és átmentünk! 

Az önellenőrző teszt a Bridge Budapest, a CEU Business School és a Transparency International Magyarország közös ügye. A kitöltése - amellett, hogy ha eléred a nyolcvan százalékot, büszke lehetsz a cégedre - lehetőséget ad arra is, hogy végiggondold, mire érdemes odafigyelni, hol tart a vállalatod az átláthatóság, a tudatosság, a felelős üzleti magatartás terén. 

pecset.png

A három négy nagy témakörön belül - cégvezetés, munkatársak, pénzügyek és partneri kapcsolatok - egyebek mellett olyan kérdésekre kell választ adni, hogy milyen a női-, férfi- és megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya, kap-e mindenki visszajelzést (igen, a főnök is), támogatott-e az oktatás, a részmunkaidő és a távmunka, illetve növekednek-e a bérek az éves inflációnak megfelelő mértékben. 

A Hangvető tehát Vállalható Vállalkozás, amire büszkék is vagyunk. Ide kattintva öt perc alatt kiderítheted, hogy a te céged is az-e. 

Pályázzatok fellépésért!

Jelentkezz a Hagyományok Háza és a Hangvető közös pályázatára, lépj fel a Müpában a Budapest Ritmo-n, a cseh Colours of Ostrava fesztiválon és mutatkozz be a nemzetközi világzenei koncertélet meghatározó képviselői előtt!

Kik pályázhatnak?

Népzenei és világzenei együttesek, előadók, formációk, amelyek Magyarországon vagy a Kárpát-medence más országaiban működnek, és eredeti magyar vagy nemzetiségi népzenét vagy feldolgozásokat játszanak.

Mit nyerhetsz? 

Felléphetsz a Budapest Ritmo, illetve a Colours of Ostrava showcase szekciójában.

Bekerülsz a Hagyományok Házának nemzetközi portfóliójába.

Miért jó, ha fellépsz a Ritmo-n vagy a Colours of Ostraván?

Mert a közönségében mindkét helyszínen ott lesz a nemzetközi szakma mintegy 30-50 fontos külföldi szereplője is – fesztiválszervezők, újságírók, promoterek, ügynökök.

Miért jó, ha bekerülsz a HH protfóliójába?

A HH az adott évben a nemzetközi területre történő kiajánlásaiban, projektjeiben használja fel a portfóliót, tehát jó eséllyel sokan megismernek világszerte és jobb eséllyel indulsz hazai és nemzetközi fellépésekért.

A pályázat benyújtásának határideje:

2017. március 15., 24:00 óra

A pályázati kiírást itt találod.

Ilyen az, amikor a Müpa fesztiválhelyszínné változik a - CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül megvalósuló, a Hangvető szervezésében létrejövő - Budapest Ritmo miatt, ahol te is felléphetsz, ha a szakmai zsűri beválogat a legjobbak közé:

Megnyílt a világ első, akusztikailag tökéletes hangversenyterme!

Megnyílt a világ első, akusztikailag tökéletes hangversenyterme Hamburgban. Az Elbai Filharmónia épületében 2150 ember fér el. A végtelennek tűnő lépcsők, a faragott lift és a futurisztikus hullámszerű külső forma is különleges, a legnagyobb érték azonban az egyedülálló koncertterem.

A központi terem falaira és plafonjára korallszerűen helyeztek el tízezer, gipszrostból készült, különböző formájú akusztikus panelt. Ezek a hanghullámokat elnyelik vagy szétszórják, így biztosítanak tökéletes hangzást az egész teremben.

elbphilharmonie_gro_er-saal_c_iwan_baan-14.jpg

A tökéletes akusztikájú koncertterem - Fotó: Iwan Baan

Az épületet a Herzog and De Meuron svájci építőipari cég és a világszerte elismert akusztikai mérnök,Yasuhisa Toyota együtt alkotta meg, a panelek előűllításához szükséges algoritmust a – többek között akusztikai panelek gyártására szakosodott - One to One alapítója, Benjamin Koren dolgozta ki. A projekt 843 millió dollárba (több mint 243 milliárd forintba) került.

Nagyot alkottak tehát a németek, azonban szerencsére Magyarországnak sincs szégyellnivalója a hangzás terén. A 2005-ben megnyílt Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme világszerte híres kiváló akusztikájáról. A hangzásért felelős Russell Johnson építész több mint ötven évig folytatott akusztikai jellegű kutatásokat, számos operaház és hangversenyterem létrehozásában vett részt. Budapesten Zoboki Gábor főépítésszel, a kivitelezővel és vezető magyar muzsikusokkal egyeztetve alakult ki a hangversenyterem végleges alakja. Az akusztikus így nyilatkozott akkor a Wall Street Journalnak: „...nem lennék meglepve, ha a magyar zenészek két-három év múlva úgy nyilatkoznának, hogy ez a világ legjobb hangversenyterme”.

bbnh_0015.png

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem - Fotó: Müpa

A terem egyedülálló akusztikájának egyik titka az oldalfalban mozgatható 58 darab, egyenként négy- és nyolctonnás vasbeton ajtó, amelyek a terem mindkét oldalán egy-egy zengőkamrát takarnak. Ezek mozgatásával a hangversenyterem hangzó terének nagyságát tudják változtatni. Emellett a színpad felett egy 50 tonnás hangvető-ernyő, úgynevezett canopy van. Ennek függőleges mozgatásával változtatható a színpadon belüli, illetve a színpad és a nézőtér közötti hangenergia-elosztás. A hangversenyterem ráadásul kétszázötvennél is több rezgéscsillapító gumipárnán nyugszik, amelyek minden kinti rezgést kizárnak. Emellett a termet tojáshéjként egy levegővel – mint a legjobb szigetelővel – teli réteg veszi körbe.

Néhány idézet a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremről:

„Fantasztikus, felfoghatatlanul jó ez a hangversenyterem, kiváló az akusztikája. Egész délután próbálgattam, élveztem az adottságait, gratulálok hozzá!” – Thomas Hampson, amerikai bariton.

„Zenekari tagságom negyed százada alatt bátran állíthatom, hogy játszottam a földkerekség valamennyi híres, jó akusztikájú hangversenytermében. Ez a legjobbak között is előkelő helyet foglal el” – a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar koncertmestere.

"Megéltem azt, hogy az építők esténként, sörrel a kezükben kurjongattak a szerkezetkész hangversenyteremben, hogy másnap, a hajnali művezetéskor mosolyogva jelentsék a teherliftben: „mérnök úr, kiváló lesz az akusztika!"" - Zoboki Gábor.

Európa zenei öröksége online!

Az európai zenei archívum nagyjából 200 000 hanganyagát hallgathatjuk meg a Europeana Radio online rádión - adta hírül a Fidelio.hu.

Az új online platform január 12-én vált elérhetővé, a projektet az Europeana Sounds és az Europeana Foundation indította el, és számos európai kultúrintézmény bekapcsolódott. Könyvtárak, egyetemek és zenei intézmények közösen állították össze azt a 200 000 zenei anyagot, amelyet most már bárki meghallgathat online. Klasszikus, folk és népzene kategóriák közül válogathatunk.

europeana_radio.png

Az Europeana Radio-t a képre kattintva is elérheti

A projekt - melynek eredménye éppen az új platform - az európai zenei örökséget ismerteti meg. Akadnak korai 1900-as évekbeli lett indulók a Lett Nemzeti Könyvtár jóvoltából, vagy gramofonra rögzített német operák a Német Digitális Könyvtárból, de hallgathatunk tradicionális ír népzenét a Comhaltas Tradicionális Zenei Archívumból vagy akár 1894-ből származó dán népdalokat hengerdobon előadva.

Jill Cousins, az Europeana Foundation igazgatója szerint a projekttel új szintre emelkedik az európai zenei hagyomány elérhetősége, interaktivitásával pedig még több is, mint egy rádió, hiszen a hallgatók amellett, hogy zenét hallgatnak, mások zenei élményét is gazdagíthatják, illetve segíthetik

A zenei archívumok digitalizációja sok esetben a hétköznapi emberek számára elérhetetlen, viszont ezen a platformon olyan különleges zenei örökségeket is meghallgathatnak, amiket sehol máshol.

Újabb Fonó Klubok nyílhatnak az országban

A Halmos Béla Program tavalyi évéről és későbbi terveiről beszéltek Szegeden. A kollégium a tehetségek támogatása mellett ismereteket biztosít a népzenészeknek, valamint elősegíti a bel- és külföldi fellépéseket. A program egyik nagy sikere a Fonó Klub Szeged, amely példáját hamarosan követhetik más városokban is.

Liber Endre, a Halmos Béla Program megvalósításért felelős kollégium vezetője, a szegedi Milleniumi Kávéházban tartott értékelésen elmondta, a kuratóriumi tagok évtizedek óta aktív népzenészek, akik szeretnék olyan tudáshoz juttatni a zenészeket, amelyeknek köszönhetően gazdag ismeretekre tehetnek szert a zeneiparral kapcsolatban, képesek lekötni a közönséget másfél órán keresztül – a Muzsikáshoz, Szalóki Ágihoz, Herczku Ágneshez, Sebestyén Mártához, Berecz Andráshoz hasonlóan. A Program támogatja CD-k, DVD-k, klipek létrehozását, élő bemutatókat és erősíteni igyekszik a médiamegjelenéseket. Az olyan tehetségek felkarolása, mint az üllési Erdélyi Luca, aki megnyerte a Fölszállott a páva 2016-os évadát, szintén hangsúlyos szerepet kap a program tevékenységében - írja a szeged.ma

bandi_halmos.jpg

Liber Endre, a Halmos Béla Program kollégium vezetője és a Hangvető társtulajdonosa - Forrás: szeged.ma - Kovács Ferenc

A budapesti Fonó az országban elsőként Szegeden indított Fonó Klubot, havonta egy programmal – koncerttel, előadással – jelentkeznek. A Millenniumi Kávéház 2000 óta jelentős szerepet tölt be a város kulturális életében. A cél az, hogy mások is kövessék a dél-alföldi példát. Maximum 10 hasonló helyet kívánnak létrehozni az ország városaiban. Varga Kornél, a Fonó Klub Szeged művészeti vezetője elmondta, két évvel ezelőtt merült fel, hogy a Fonó tevékenységét – egyfajta franchise formában – kiterjesztik vidékre is. Az elképzelést Horváth László, a Fonó igazgatója és a Millenniumi Kávéház vezetősége is támogatta. Most havi egy programot tartanak, de a céljuk az, hogy a jövőben sűrűbben legyenek rendezvények, mert jelenleg telt házasak estjeik.

A Halmos Béla Program a Cseh Tamás Program népzenei párjaként létrehozott ideiglenes kollégiumot 2015. decemberben 12-én alapították, nevét a táncház mozgalom ikonikus alakjáról kapta. Célja a népzenei utánpótlás elősegítése, a színvonalas népzenei és világzenei produkciók támogatása, külföldi és belföldi fellépési lehetőségek biztosítása. A Program tavaly 300 millió forintot költhetett céljaira, remélik, hogy ezt az összeget hosszú távon is tartani tudják. A költségeket az Artisjus, üres hordozók után adott, jogdíjából fedezik.

  

Magyar előadót is jelöltek az egyik legnevesebb világzenei díjra

Lajkó Félix egyetlen magyarként szerepel az egyik legjelentősebb nemzetközi világzenei szaklap, a Songlines Év legjobb művésze-jelölésében.

A jelentős, nemzetközi világzenei szaklap, a Songlines azokat a művészeket és zenekarokat tette közzé, akikre az Év legjobb művésze és az Év legjobb zenekara szavazásába beválogattak. Online itt lehet szavazni. 

A Songlines Music Awards jelöltjei között más magyar művész nem szerepel, a vajdasági hegedű- és citeraművész az Év legjobb művésze listán jelölt.

800px-lajko-felix.JPG

Forrás: Wikipédia

A Songlines 2009-ben alapította meg világzenei díjait, válaszul arra, hogy a BBC Radio 3 megszüntette a maga díját. Azóta olyan zenészeket választottak meg az Év előadójának, mint Goran Bregović, Anoushka Shankar, Bassekou Kouyate vagy Mariza - írta meg a Stenk.

Lajkó Félix lemezei közül itt válogathatsz a Hangvető webshopjában.

Boldog új évet kíván a Hangvető

2016-ban is nagyon sok minden történt a Hangvetővel. Hogy csak néhány példát említsünk, megint volt Budapest A Cappella Fesztivál és megszületett a régió legnagyobb világzenei fesztiválja, a Budapest Ritmo. Az év lezárásaként mi is átgondoltuk, mi történt velünk 2016-ban és mit szeretnénk jövőre, azon kívül, hogy mindenkinek boldog új évet? A Hangvető csapata ugyanarra az öt kérdésre válaszolt és egy-egy számot is küldtek. Évlezáró posztunkkal kívánunk mindenkinek nagyon boldog új évet.

Lelkes András

Mi volt 2016. kedvenc projektje? A Budapest Ritmo. Egy évtizedes álom vált valóra.

Ki/mi az év felfedezettje neked? A Tuuletar.

Melyik találkozás volt a legjobb 2016-ban? A Tarek Abdullah & Adel Shams El-Din és a Cimbalomduó játéka.

Mi az újévi fogadalmad? Nem írok szakdolgozatot, phd-t, szakcikket egy-két évig.

Mik a kívánságaid 2017-re? Ismét legyen egy olyan paradicsomi állapot, amikor könnnyedén hozzá lehet jutni magyar zenékhez! Pl. iTunes Magyarország, Spotify Magyarország!

Ezt a számot küldöm:  

Tovább

Sir András születésnapjára

Cikksorozatunk végéhez érve egy születésnapi bejegyzéssel szeretném felköszönteni a ma 63 éves Schiff Andrást. Miután ez az utolsó poszt ebben a sorozatban, ezért most személyesebb hangvételű írás következik.

Az elmúlt két hét során, amikor ezeket a cikkeken dolgoztam, sok felvételét hallgattam meg Schiffnek, és két olyan dolog jutott még eszembe, amiről eddig nem írtam. Én, mint gyakorló zenész tudom,  hogy egy romantikus vagy XX. század első feléből származó mű, pláne, ha virtuóz és a vége hangos, garantáltan sikert arat a közönségnél, még akkor is, ha az előadás adott esetben csak középszerű. Ugyanakkor viszont egy Haydn-szonátát nem elég csupán „jól” eljátszani, hogy egyáltalán megüssük a közönség ingerküszöbét – innen ered az a tipikus koncertszerkesztési elv, hogy egy bécsi klasszikus mű inkább a koncert első felében hangzik el, mintegy „bemelegítésképpen”.

Tovább
süti beállítások módosítása