Menekültnapi cikk és playlist a Recorderen

A migráció a zene fejlődésének egyik üzemanyaga volt a történelem során mindig, legfeljebb a hangrögzítés feltalálása előtti korra nézve az elképzeléseink erről kevésbé testközeliek. A népzene, mint egy régészeti terület, egy közösség és az adott darab föld minden rétegéről tartalmaz információt. Népcsoportok és zenészek jöttek-mentek mindenfelé és eltanultak egymástól fogásokat, hangszereket cseréltek, átvették, ami tetszett nekik. Intakt, zárt kultúrák sosem voltak, sem zeneileg, sem máshogy. A hibridizáció nem a hagyomány feloldódása, hanem a hagyomány megőrzésének legfontosabb módja. Senki sem talált fel semmit a semmiből, minden hagyomány kölcsönhatások eredménye. Weyer Balázs írása a Recorderen a menekültek világnapja alkalmából, 30 menekült-dalból álló playlisttel.