A WOMEX előadói közül az Ázsiából és a Közel-Keletről, illetve a Kaukázusból érkezőkből válogatunk. Igazi különlegességek és a tudatállapotunk módosítására kiválóan alkalmas zenék következnek, hol a hagyományt, hol a szakralitást, hol a kisérleztezést szem előtt tartva.
A képen a Baraji
A fesztivál egyik különlegessége lesz az Iberi névre hallgató grúz férfikórus. Iberia egyébként Grúzia ősi neve volt, ezért választotta a 11 férfiből álló együttes. Róluk, és az általuk képviselt grúz hagyományról már szóltunk bővebben. Bárhová mennek, mindenhol megtanulnak és elénekelnek egy helyi ismert népdalt is a saját, grúz polifonikus stílusukban és ez biztosan így lesz Budapesten is. Most azonban egy grúz vallásos dalt hallanak tőlük.
Az Iberi kóruson kívül egy azerbajdzsáni ütőhangszeres formáció képviseli majd a kaukázusi térséget a WOMEX-en: Natig Shirinov és együttese: a Natig Rhythm Group. A régióhoz közel álló, mégis a Földközi-tenger partjain bolyongó zenészhármas a török-iráni-francia Forabandit. Itt olvasható a jelenkori trubadúrokat bemutató blogbejegyzésünk, most szóljon megint kifinomult muzsikájuk: a török Ulas Özdemir baglamán, az iráni Bijan Chemirani ütőhangszereken játszik, a provanszál-okszitán énekstílust az arabeszk hajlításokkal társító Sam Karpienia pedig énekel.
A Közel-Keletről palesztin, izraeli, egyiptomi előadókat várunk az idei WOMEX-re, Budapestre. A ma ramallah-ban élő Tamer Abu Ghazaleh palesztin menekült családba született Kairóban és ott járt konzervatiórumba is. Ma is kétlaki életet él Palesztína és Egyiptom között. Fő hangszere oud, az arab lantféle. Egy intim hangulatú koncertről mutatunk egy videót, amin jól átjön Tamer Abu Ghazaleh karizmatikus előadásmódja.
A WOMEX fellépője lesz a szintén oud-on játszó egyiptomi Tarek Abdallah, akinek társa ezúttal Adel Shams el Din ütőhangszeres lesz. Felfogása meglehetősen különbözik Tamer Abu Ghazaleh-től, hiszen egy korszak autentikus megelevenítésére törekszik: a 19-20. század fordulójának oud-játékát idézi meg. Ezt a korszakot Egyiptomban Al-Nahda – nak nevezik, ami az európai felvilágosodáshoz hasonló, nagy hatású korszak volt, az intellektuális és művészi pezsgés időszaka az összeomlóban lévő ottomán birodalom árnyékában. A zenei is ekkor szekularizálódott, demokratizálódott, és Tarek Abdallah ezt az időszakot választotta kedvencének.
A Távol-Keletet négy zenekar, egy korai egy okinavai japán és két kínai képviseli majd a WOMEX-en. Utóbbiak közül Wu Man a magyarul furcsán hangzó pipa nevű kínai hangszer mestere. Ez egy körte alakú testtel bíró lantféle. Rokona a koreai bipa, a vietnami danty, a japán biwa, de az pipát tartják az elsőnek, a többi ősének. Mindjárt meg is hallják hogyan szól: Wu Man játszik a pipán gyönyörűen. Nem véletlenül lép fel és dolgozik olyan nagy nevekkel, mint a Kronos Quartet, Philip Glass, Terry Riley vagy Yo-Yo Ma.Mivel a pipanagymester a WOMEX-re is szólóban érkezik, egy olyan felvételt mutatunk, melyben neves zenésztársak nélkül mutatkozik meg előadói intenzitása.
A koreai Baraji, egy látványos, nyolctagú produkció is fellép majd a WOMEX-en. Ők a sokféle, ezen az eseményen megtapasztalható irányzatból az abszolút tradicionálist képviselik. Az ős koreai halottbúcsúztató szertartások zenéjét elevenítették fel, amelyben sok ütőhangszer mellett három ősi koreai dallamhangszer: a gayageum, a haegum és a daegeum szerepel. A gayageum egy citerához hasonló húros hangszer külsőre, de a hangja elég különböző. A haegum egy két selyem húrral rendelkező, ölben tartva, állítva játszott hegedűféle, a daegum pedig egy síp vagy inkább furulya-fajta. A Baraji felvételei a szertartásos-transzcendens jellegből fakadóan hosszúak, így a következő videó sem rövid, annál alkalmasabb a meditatív állapot elérésére. A búcsúszertartás ezen szeletével mi is búcsúzunk, itt böngészhetitek a részletes programot, és itt tudtok jegyet venni az októberi WOMEX-re.
