Mire képes a tar hangszer és meddig tart egy mugam impró? Létezik-e a török-magyar zenei közösség és hogyan rezeg a tuvai torokének? Hogy lehet, hogy egy két és fél ezer kilométerre fekvő kis ország dalai rokonok a magyar dallamokkal? Minderre választ kaphattok a Pont Fesztiválon: Vizeli Balázs és bandája Navratil Andreával és Demeter Lászlóval kiegészülve, a Malik Mansurov Mugham Quartet, a Guessous Mesi Trió és a Huun-Huur-Tu koncertjein. Olvassatok bővebben a fellépőkről!
A Pont Fesztiválon bepillanthattok a belső-ázsiai népek egyszerre ismerős és egzotikus világába. Itt még létezik az a hagyományos nomád életforma, ami a honfoglaló magyarokat is jellemezte: a pásztorok jurtákban élnek, kultúrájukban fontos szerepet játszik a lovak tisztelete és évezredek hagyományát őrzik a zenében és kézművességben. Az élő tradíciókat az UNESCO által elismert szellemi örökségek köré rendezve, interaktív programokon keresztül ismerheted meg a Ponton.
fotó: Ágh András
Hogy születnek a jurták, milyen a perzsa Tavaszünnep íze és milyen gyorsan repül a vándorsólyom? A Pont Fesztivál-on kipróbálhatjátok és megkóstolhatjátok belső-ázsia csodáit, sőt torokénekelni is tanulhattok tuvai mesterektől. A bejegyzés végén egy szuper videót is mutatunk a vándorsólyom röptéről.
Álmos, a sólyom, Terényi Gábor fotója
A Huun Huur Tu a felkelő nap első és a lemenő nap utolsó sugarainak fényét jelenti a tuvaiak nyelvén. A torokéneklés világhírű mesterei a névválasztással is kifejezik a műfaj természetközeliségét: a füves pusztát beragyogó különböző fények a torokéneklés különböző módozataira emlékeztetik őket. De hogyan jutott el a nagyvilághoz a torokéneklés csodája?
Jó a rezgése
A jövő héten a Pont Fesztiválon hallhatjátok az együttest, sőt személyesen tanulhattok tőlük torokénekést egy szombati workshopon. Már írtunk a különleges énektechnika természetet idéző hangjairól, ami a nomád életmódban gyökerezik és a tuvai zene egészének sajátja. Egy énekes egyszerre több hangot képez, varázslatos harmóniákat teremtve, a hangszerek is természetes anyagból készülnek és idézik a természet hangjait, a lódobogást, a szél süvítését; a Huun-Huur-Tu sámándob (düngür), doromb (khomus), szárított bikaheréből készült csörgő (xapchyk) és hagyományos húros hangszerek segítségével idézi meg az ősök szellemét. Koncertjeiken érezhető a zene sámánisztikus gyökere, talán ez is a titka, hogy a világ legkülönbözőbb helyein tartanak teltházas koncerteket.
Tuvai Állami Együttes, forrás: www.fotuva.org
Szovjet sámánok és népi együttesek
A tuvai sámánizmus is megsínylette a szovjet időket, de folytonossága nem szakadt meg teljesen, a családi ünnepek és a halottak elbúcsúztatásakor is jelen kellett, hogy legyen egy sámán, a szovjet tiltás ellenére. A rendszerváltás után újjászületett hagyományos kultúra egyik mérföldköve az 1993-ban, Mongus Kenin-Lopsan vezetésével alapított Düngür, a Tuvai Sámánok Társasága, ami a megalakulást követően csupán 37 tagsági könyvvel rendelkező sámánt jegyzett. Az összehasonlítás végett: 1937 előtt 725 sámánról tudtak Tuvában.
A tuvai torokéneklés továbbélésének másik pillére azonban némi iróniával éppen az állami népi együttes intézménye bizonyult. Ha nem is tükrözte hűen a hagyományt, de megélhetést biztosított a zenészek számára. a Huun-Huur-Tu alapító tagjai közül Kaigal-ool Khovalyg, Sayan és Alexander Bapa és Albert Kuvezin is ilyen állami együttesben zenélt, mielőtt elindultak saját útjukon a kilencvenes években. Az együttes jelenlegi tagjai a nomád pásztorként fenőtt Kaigal-ool Kholvalyg, aki a kargyraa stílus mestere, a szintén kargyraa-t éneklő, de jazz és rock háttérrel is rendelkező Sayan Bapa, a fűttyszerű sygyt-et gyakorló és számos hangszeren játszó Alexey Saryglar, végül a legfiatalabb tag, Radik Tyulyush, aki nagyapjától tanulta a torokéneklést, de van egy rock bandája is. Hallgassatok egy számot a jelenlegi felállástól:
A Huun-Huur-Tu, és egyben a tuvai torokéneklés világhíre részben az amerikai Theodore Levin etnomuzikológusnak köszönhető: az ő meghívására utaztak először az Egyesült Államokba a zenekar tagjai a nyolvanas években. A Huun-Huur-Tu felfedezése nagy hullámot vert: Frank Zappa, a Kronos Quartet, Ry Cooder és a the Chieftains is zenélt a a tuvaiakkal. Ezzel párhuzamosan a sámánizmus iránti érdeklődés is beindult, bécsi pszichiáterektől amerikai turistákig sokan látogattak Tuvába az ősi kultúra szépségétől és vadságától megigézve. Egy igazán kivételes felvétellel zárjuk, ami a rossz minőséggel együtt zenetörténeti jelentőséggel bír, és rögzíti azt a csodálatot és lelkesedést, amit a tuvai torokéneklés megjelenése kiváltott nyugaton. Frank Zappa kevéssel halála előtt látta vendégül stúdiójában a Huun-Huur Tu akkori tagjait, az ír The Chieftains folk-legendát, de még a Motörhead is felbukkan:
A tuvai torokéneklés mellett más csodákkal is ismerkedhettek a Pont Fesztiválon: a részletes programokért látogassatok el a Hangvető Facebook oldalára, vagy a fesztivál honlapjára.
A türk népek gazdag tradíciójából válogatott playlist. Igazi különlegességekkel ismerkedhetsz meg: tuvai torokéneklés, azeri mugam és a türk bárdok segítenek kizökkenni a mókuskerékből és elröpítenek a sztyeppék, a nomád életmód és a Selyemút világába. Élőben a Pont Fesztiválon élhetitek át a csodát.
Hogyan lehet egyszerre három hangon énekelni? Mi köze a buddhista szerzeteseknek a nomád pásztorokhoz és mennyire mongol a Khoomei? Bevezető a torokéneklés rejtelmeibe.
Fotó: Huun-Huur-Tu, grafika: Mohammed Nur
Mi köze Kodálynak a rasztafariánusok által messiásként tisztelt Hailé Szelassziéhez? Mit kerestek a magyar zenetudósok Etiópiában? Mi fán terem az ötfokúság és milyenek a magyar szellemi örökségek?
A katalánok egymásra másznak, 6-10 emeletes emberi tornyot alkotva, a mongolok alkonyatkor győzködik a tevéket, és a fél világ jógázik. Mi a közös ezekben a furcsa emberi szokásokban? És mi köze a belga söröknek a pekingi operához?
A szellemi kulturális örökség rejtélyes fogalmát járjuk körül.
Fotó: Caries Castro, forrás: www.unesco.org
A zene a legfontosabb, ugyanakkor, ha elfeledkezünk arról, hogy mi jön a megszületése után, akkor hallhatóság és láthatóság hiányában feleslegessé válhat az alkotás.
Hogyan juttasd el a zenédet minél több emberhez népzenei és világzenei együttesként, képviselőként és előadóként? Hogyan tudod eldönteni, hogy kikkel dolgozz együtt, hogy neked csak a zene és az alkotás maradjon? A Hagyományok Háza és a Hangvető közös menedzsment workshopja egyebek mellett ezeket a kérdéseket segít megválaszolni. Célunk ugyanis, hogy a feltörekvő népzenei és világzenei előadóművészek köre olyan hiánypótló zeneipari ismereteket sajátíthasson el, melyek segítienek a hazai és nemzetközi színtéren történő előrejutásban.
A workshop-sorozat első rendezvényén a piacra lépéshez szükséges anyagok elkészítéséhez nyújtunk segítséget.
Helyszín: Fuga, Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
Időpont: március 11., 10:30-17:00
Tematika:
10:30 – regisztráció
11:00-11:10 – megnyitó
11:15-12:00 – Hogyan írjunk zenekari biográfiát? - Morcz Fruzsina
12:15-13:00 – Hogyan pályázzunk? – Sánta Dániel
13:30-14:15 – Digitális trükkök a zeneiparban – Bodogi Bozán András
14:30-15:15 – Pályázatok a zsűri szemszögéből – panelbeszélgetés – moderátor: Weyer Balázs, résztvevők: Bende Zsuzsanna, Horvárth László, Liber Endre, Lőkös Csaba
15:30-17:00 – Személyes mentoring – kötetlen, de irányított körforgás az előző panel résztvevőivel
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálj itt!
Ne felejtsétek el a Hagyományok Házával közös pályázatunkat sem, amelyről bővebben itt olvashattok!
Hétről hogy jutottunk 1052-re? Az Ókorban hét legendás épületet tartottak a világ csodáinak, ma az UNESCO 1052 világörökséget listáz, számuk folyamatosan emelkedik. De mit is takar a világörökség fogalma, mit akar az UNESCO, és miért jó ez nekünk?
Tádzs Mahal, India;1983 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján. Fotó: M & G Therin Weise, whc.unesco.org