A Budapest A Cappella Fesztivál vasárnapi programja izgalmas zárás, ahol előtérbe kerül a ritmus, és eljutunk a zene gyökereihez. Az autentikus roma zene egyik legjobb együttese és egy nyugat afrikai virtuóz lép színpadra: Lakatos Mónika és a Romengo koncertjét a burkina fasói Mamadou Diabaté követi. A jó hangulat garantált, ha nem akartok lemaradni a koncertélményről, itt vehettek jegyet elővételben.
Különleges élményeket, varázslatos dallamokat és gyerekbarát szabadtéri bulit igér a Dunapest keretében, a Várkert Bazár támogatásával rendezett Budapest A Cappella Fesztivál. Fellép a Fool Moon és a Jazzation, északi lánycsapatoktól afrikai a cappelláig szinte minden megtalálható a WOMEX15 házigazda Hangvető által összeállított programban. Érdemes elővételben megvenni a bérletet vagy napijegyeket, ha nem akartok lemaradni az énekhangot ünneplő idei legszínesebb három napról. Részletes program itt.
A Dunapest keretében szervezett Budapest A Cappella Fesztivál második napja erős programmal pezsdíti fel a szombat estét. Június 18-án női kvartettek északról, grúz férfikar és a hazai közönség kedvence, a Fool Moon ereszti ki hangját a Várkert Bazár szabadtéri színpadán. Impulzív zenerajongók, katt ide.
Tuuletar (FI)
Június 17 és 19 között várja a közönséget a Budapest A Cappella Fesztivál, a Hangvető szervezésében. Varázslatos dallamokkal tölti meg a nyári estéket a másodszorra, idén a Dunapest keretében tartott koncertsorozat. Az első nap bolgár népdalok, afrikai a cappella, és a hazai Jazzation mutatja meg, mit lehet a puszta énekhangból kihozni. Ideális a helyszín: az Öntőház Udvar szabadtéri színpada laza és meghitt közeget biztosít a "legősibb hangszer" kibontakozásához. Aki már most fellelkesült, itt vehet jegyet.
Vusa Mkhaya (AT/ZIM)
A WOMEX hatalmas lehetőség a magyar nép- és világzenei együtteseknek, hogy bemutatkozzanak a nemzetközi világzenei piacon. Idén április 15-éig várják azokat a pályázatokat, amik közül a “hét szamuráj”, azaz a fesztivál zsűrije kiválasztja a 2016-os Santiago de Compostela-i WOMEX fellépőit. A posztban összegyűjtöttünk mindent, amit a WOMEX pályázatokról tudni kell és a pályázni kívánóknak szívesen adunk is néhány tanácsot.
2015-ben a budapesti WOMEX-en 280 művész lépett fel, több mint 50 országból a Müpa 5 showcase színpadán, a Bálna daycase színpadán és az A38-on a DJ programon.
A zenekarok bemutatkozhatnak a szakma krémje előtt, találkozhatnak fesztivál- és koncerthelyszínek, nemzeti zenei exportirodák és koncertügynökségek képviselőivel, a menedzserek mellett szakújságírók, zenetudósok, filmesek, hangszerkészítők, rádiósok és tévések is ott lesznek a WOMEX-en.
Március 11-én jelent meg Snétberger Ferenc “In Concert” című új szólólemeze az ECM Recordsnál. Első magyar jazz-zenészként olyan nevekkel került egy kiadóhoz mint Keith Jarrett, Jan Garbarek, Chick Corea, The Hilliard Ensemble és Kurtág György. Interjú és lemezajánló.
Talán senkinek sem kell bemutatni a méltán világhírű Snétberger Ferencet, akinek számos lemeze jelent meg, koncertezett Londontól elkezdve Tokión át Budapestig, szólóban, trióban, nagyzenekarral és jazzquartettel. Mindemellett hetedik éve vezetője és tanára a Snétberger Központnak, rendszeresen ingázik Felsőörs, Budapest és Berlin között. A kiadó egy újabb világsztárral gazdagodott és a szerződéssel ő is elégedett.
“Ha valami mást mondanék az nem lenne igaz, nagyon örülök és óriási dolog számomra mert mindig is az ECM-hez szerettem volna kerülni csak aztán a sors másfele vitt. Éppen Münchenben egy koncertem előtt vártam a soundcheckre mikor csörgött a telefonom, Manfred hívott (Manfred Eicher, az ECM Records alapítója) hogy szeretne velem dolgozni. Annak ellenére hogy a kiadó első lemeznek nem szokott élő felvételt kiadni, megállapodtunk hogy felveszik a decemberi zeneakadémiás fellépésemet és ez lesz az első közös kiadványunk.”
Valóban, talán nem túlzás azt mondani, hogy az ECM Records az egyik -ha nem A- legfontosabb kortárs zenével foglalkozó kiadó, a fent említett nevek mellett magyar előadóként Perényi Miklóst, Keller Andrást, a Keller Quartetet, Schiff Andrást és Boros Zsófiát is megtaláljuk. Azonban Snétberger Ferenc eddig az egyetlen olyan hazai jazzelőadó akivel szerződést kötöttek. Ahogy ő fogalmazott:
“Teljesen más a filozófiájuk mint a többi kiadónak. Őket csak a zene, a produkció érdekli, meghagyják a művészi szabadságot az előadóknak, nincsenek allűrök és mellébeszélések”.
Természetesen ha valaki egy ilyen kiadóval áll szerződésben akkor megnyílik az út olyan kooprodukciók megszületéséhez is mint a triós felvétel, melyet már fel is vettek és remélhetőleg 2017-ben meg is jelenik.
“ Joey Baronnal és Anders Jorminnal készítettünk a lemezt, velük már korábban is játszottam együtt és mivel ők is az ECM-nél vannak, így természetesnek tűnt hogy velük is rögzítsünk egy anyagot”. A most megjelent CD-n a 2013-as budapesti Zeneakadémián tartott szóló hangversenyének egy része hallható. “Közösen választottuk ki a kiadóval a lemezre kerülő számokat amik a legjobban sikerültek. Mindig felemelő érzés a Zeneakadémián játszani, különösen egyedül, a hangosítás is minden rendben volt, ilyenkor már előtte is érzem, hogy igen, ez egy jó koncert lesz”.
Külön érdekességként az új lemez szinte pontosan 20 évvel az első önálló (Budapest concert, Enja records) koncertfelvétele után jelent meg.
“Az egy nagyon virtuóz lemez volt. Ahogy idősödöm egyre inkább rájövök hogy néha a kevés is sok lehet. Vannak olyan előadók akik 3-4 hangból is tudnak csodát csinálni. Néha eszembe jut, hogy túl sok virtuozitás van. A technika az egy olyan dolog, ami majdnem mindenkinek megvan, de azt úgy használni, hogy zene legyen belőle az nagyon keveseknek adatik meg. Hogy egy dallamból induljak ki és azt úgy játsszam ahogy kell. Hogy megszületik benned a hang, elképzelsz valamit és az úgy szólaljon meg ahogy te akarod. Ez a feeling”
A ’95-ös Budapest concert-hez képest valóban sokkal letisztultabb, puritánabb lemez lett. Az In Concert, kevesbé virtuóz, kevésbé “tekerősl”, inkább mesélős, “parlandós” az előadásmód, sokkal dallamközpontúbb a zene. Több a csend, több a szünet a hangok között, nem annyira a feszes ritmika a vezérlő elv, sokkal inkább áradó, “végtelenített” dallamok dominálnak. Szinte kivétel nélkül lassú számok követik egymást, melyek majd’ mindegyike improvizáció. Mintha lenne egy improvizációs univerzum amiben vannak témák, motívumok és ezekből (az ihlet hatására vagy ahogy ő mondja: egy “meditációs állapotba” kerülve) születnek meg maguk a darabok.
“Néha amikor hallgatom a felvételt nekem is feltűnik, hogy egy-egy téma végigvonul a koncerten, hogy az ötödik számban egyszercsak előkerül egy dallamfoszlány ami már ott volt az első szám legelején is” mondja az előadó.
Valóban, a lemez nagyon melankolikus hangulatú, szinte mindig visszatér a kiindulópontra, dallamtöredékek és motívumok vonulnak végig a darabokon, amik egyfajta önnosztalgiaként újra és újra felidéződnek.
“Mindig az a cél, hogy a koncert összeálljon valami egésszé. Hogy legyen egy íve. Elképesztő a kulturális élet itt, a közönség mindig reagál, mindig figyel, felveszik a lelkükkel. Szeretik a zenét. Az összes külföldi zenész barátom ugyanezt mondja. Mindig fantasztikus itt játszani, az egész város csodálatos, mindig szeretek ide hazajárni. Berlin teljesen más, nagyon multikulturális, de Budapestnek van egy olyan varázsa ami semmivel sem összehasonlítható”.
A lemezen szereplő számok is Budapest I-VIII címet kapták, melyek mindegyike saját kompozíció, kivéve a legutolsó darabot, mely a Harold Arlen által szerzett Somewhere over the rainbow.
Mi inspirálja? “Nem nagyon hallgatok gitárosokat, inkább zongoristákat. Meg sok klasszikus zenét. Az inspirációt sokszor a gitár adja, mikor szabadidőm van állandóan a kezemben van, mindig keresek rajta dallamokat, valamit, aztán ezeket rögzítem és félrerakom őket érni. De rengeteg inspirációt kapok itt az iskolában (Snétberger központ Felsőörsön). Teljes más mikor magad vagy és gitározol mint mikor valakinek valamit át kell adni. Sokszor akkor érted meg te is. Amikor tanítasz akkor magadat is tanítod”
A lemezbemutató koncert a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül kerül megrendezésre április 15-én, melyre már elővételben elfogytak a jegyek, azonban április 3-án a MOM kulturális központban még lehet hallani egy tanévzáró koncert keretében Snétberger Ferencet és tanítványait.
Günsberger Ákos
Haydamaky Ukrajnából, Cimbaliband 10 éves születésnap, Buda Folk Band a Szimplában. Koncertajánlók minden napra.
Erre a hétre is találtunk minden napra jó koncertet. Bennfentes tippek és világsztárok kiskocsmáktól a MüPá-ig.
Lukács Miklós és Buika!
2016. február 26., péntek
Ki? Porteleki 2 + Argo
Hol? Jedermann
Mikor? laza 21.00
Mennyi? 500 Ft (asztalt kell foglalni!)
“A kilencedik átka”. Ez a klasszikus zene “27-esek klubja”, azaz így szoktak Mahler óta hivatkozni arra a babonára, hogy átok sújt le egy zeneszerzőre annak a kilencedik szimfóniája után. Mahler például a nyolcadik szimfóniája után következő nagyszabású zeneművét “Dal a földről”-nek keresztelte…majd mégis megírta a Kilencediket, aztán a Tizedikből csupán egy tétel elkészülte után meghalt.
Manapság ez mintha operákkal lenne így. Ligeti György élete végén még Lewis Caroll könyvéből, az Alice csodaországban-ból szeretett volna operát írni, és állítólag Boulez is egy operaterven dolgozott halálakor. Kurtág György már a Bornemisza óta operát szeretett volna írni, és most jutott el addig, hogy Beckett Végjáték című művéből ténylegesen készül a mű. Már korábbi művein is érződik egyfajta operai hangvétel, a Bornemiszából vagy a Jelenetek egy regényből is “sistereg” a színpadi zene, egy helyen a Truszovára is mint “elvetélt opera” hivatkozik Kurtág.
Hogy miért várt mégis majdnem kilencven éves koráig? Van aki szerint a megfelelő szövegkönyv hiánya miatt, mások szerint azok a szövegekből, amelyeket Kurtág szívesen megzenésített, teljesen hiányzik a párbeszéd, így több szereplős operára alkalmatlanok.
A munka elindulása óta több betegség és felesége betegsége is hátráltatta, illetve egy ponton Kurtág újrakezdte a darabot, hogy második nekifutásra szélesebb hangszereléssel írja újra az addigi részeket. (“Ahogy öregszem, az ötvonalas szisztémába írom a hangokat. Még brácsánál sem szívesen írok pótvonalra. Ott érzi jól magát…”)
A darabnak különböző értesülések szerint már a kétharmada készen van, a bemutató ki van tűzve, jegyek kaphatóak, a nemzetközi zenei élet lélegzetvisszafojtva várja a fejleményeket.
Wilheim András, Kurtág monográfusa és bizalmasa így ír:
“Az utóbbi évek készülő magnum opusa, a Samuel Beckett szövegén alapuló Fin de partie című opera sokak várakozása és reménye szerint a 2016-os esztendő újdonsága lesz. A cím, talán akaratlanul is, szimbolikus. Beckett világán túlmutatva is egy gondolkodás, egy művészi attitűd végjátéka is, hiszen ez a magatartás korunkban egyre inkább anakronisztikusnak tűnik. Egy múlófélben lévő enciklopedikus műveltség alapján áll, de nem vesz tudomást annak eltűnéséről, nem hivatkozik rá s nem törekszik azt felidézni sem – Kurtág számára szükségtelen az állandó affirmáció, hiszen benne él egy számára töretlen, mert minden nappal újraéledő tradíció sodrában.”
Mi a magunk részéről biztosak vagyunk benne, hogy a darab el fog készülni.
Az interjúrészletek Varga Bálint András Kurtág szöveggyűjteményéből származnak.
Zétényi Tamás
Ha már a Kurtág-házaspárról írtunk, itt van a témában két rádióműsorunk is a napokból. A népzenében is mindenhol a világon fontos szerepet játszik a család: a családtagok sokszor játszanak együtt, gyerekek a szülőktől tanulnak. A családi együttzenélés a népzene lényegéhez tartozik.