Hangvető

Az első táncház évfordulójára

2015. május 08. - Hangvető

Eljött az ideje egy személyes blogbejegyzésnek. Persze nem lehet teljesen személyes ez a bejegyzés, mert az első táncház napján, 1972. május 6-án még nem éltem, csak következő évben születtem meg. A táncházmozgalom elindulása azonban apámhoz, Lelkes Lajoshoz köthető. Persze, ez így ebben a formában nem teljesen igaz, mert kellett hozzá még egy sor más ember és a körülmények szerencsés együttállása.

Egész gyerekkoromat táncházakban és tánckarok öltözőiben éltem le. Meghatározó élmény a tánckarok szertárainak díszlete, mert igen sokat játszottam csizmákkal és mikrofonállványokkal – előadásokat mímelve, vagy unottan töltve el az időt, amíg anyám vasalta az alsó- és felsőszoknyákat (persze közel sem biztos, hogy pont azt kellett vasalni). Meghatározó kép az is, ahogy apám a magnót nyekergeti: zenét keres, koreográfiák zenéjét vágja össze. Nemcsak felvételről, de személyesen is ismertem a zenészeket, nagy részükkel ma is tartom a kapcsolatot. Ugyanez érvényes a táncosokra is – manapság is sokszor találkozunk, ez is az életem része.

kassakklub_tanctanitasszekiekkel.jpg

Táncháztanítás székiekkel, Kassák Klub

Apám generációja a budapesti táncházak elindulásáig a táncpróbán koreográfiákat táncolt. Hiába volt önszerveződő ez a mozgalom, a koreográfia, a „táncmű” szerkezete, szigorúsága nem adott teret az önálló, felszabadult élményszerzésnek. Egy-egy verseny megnyerése, vagy egy jól sikerült próba persze a megadhatta az elégedettség érzését, de a szabad tánc varázsára apám először Széken érzett rá, ahol a falusiak a táncházban élő zenére szabadon improvizáltak – és nem mellesleg: mulattak. A viszonylag egyszerű táncszerkezetek, a gyönyörű dalok, amelyeket mindenki együtt énekelt, olyan példát mutattak az 1972-ben arra járó Bihari táncegyüttes (röviden: a Bihari) táncosainak, hogy a következő évben már sorra rendezték a szakmai klubesteket, ahol ugyanezt az élményt keresték. A zártkörű szakmai előadások azonban nem adták vissza a felhőtlen mulatozás élményét, a tánc és a zene adta felszabadulást. Apám biharis társaival, mások mellett Foltin Jolánnal, Stoller Antal Hubával azt találták ki, hogy ezt a széki élményt megpróbálják újraéleszteni Budapesten. Apám szerint a szikra kipattanásának helyszíne a budai vár volt, ahol Stoller Antal Huba kisegített a Fekete holló nevű étteremben a Mátyás templommal szemben, amit ők „Taknyos varjúnak” becéztek.

kassakklub_ossztanc.jpg

Össztánc, Kassák Klub

Apám elintézte a Liszt Ferenc- téri könyvklubot (a mai Írók boltját), ahol egy zártkörű, négy táncegyüttessel induló táncházat szerveztek. A tánc, ekkor először, nem koreográfia szerint ment, hanem, ahogy a buli meghívóján állt, „úgy mint Széken”. Büfé persze nem volt, de a résztvevőket pálinkával fogadták, a kirakat üvegén keresztül pedig többen csorgatták a nyálukat, hogy bejuthassanak egy ilyen ránézésre is klassz rendezvényre. Többek szerint, innentől kezdve már nem volt kérdés a táncházak lendülete.

download_4.jpeg

Táncház a Sebő-Halmos duóval

A bevezetőben említettem, hogy sok ember és sok szerencsés körülmény játszott össze a táncházak sikerében. Ezek sorában meghatározó, hogy épp Széken élt az a hagyomány, ami átélhetővé tette a táncolás szabad örömét. Apámékat Novák Ferenc Tata vitte el Székre, és a néprajzi élmény egyfajta szórakozássá vált az ottani táncházban. Ehhez járul az, hogy a viszonylag hosszú táncrendben szinte mindenki találhat olyan táncot, amiben részt tud venni, könnyen meg tud tanulni. Szinte adta magát, hogy ezt kell az első táncház középpontjába állítani. A szerencsés körülmények sorában a következő momentum, hogy elérhető volt már akkor is Lajtha László híres széki gyűjtése, és Martin György tanácsát követve ez alapján kezdett el Szék zenéje felé fordulni a Halmos-Sebő-Éri trió. A harmadik fontos tényező a sikerhez vezető úton, hogy ekkoriban alakított ki egy olyan oktatási módszert a Bartók együttes vezéregyénisége, Tímár Sándor, ami valóban forradalmian új megközelítés volt a folklór városi átültetésére. Ez a módszer átélhetővé tette a tánclépések okozta örömet, ugyanakkor egymásra épülő jellege fokozatos fejlődést és önálló táncalkotást is lehetővé tett.

download_2.jpeg

Tímár Sándor és Németh Ildikó táncot tanítanak

E szerencsés véletlenek összejátszása révén válhatott a falusi közösségek néphagyománya olyan városi közösségteremtő erővé. Nagyjából ugyanabban az időben egyébként, amikor a folklór revival, a folk úrafelfedezése a világ számos pontján az egyik legmenőbb dolognak számított. A magyar táncházmozgalom spontán ereje, alulról szerveződő természete és közösségi bázisa miatt is lett világviszonylatban az egyik legjobb példa és ekként került fel az UNESCO értékmegőrző gyakorlatainak listájára is.

 Lelkes András

Képek forrása: Hagyományok Háza Táncház Archívum

„Nem tudtunk azonosulni a Disco Poloval”

Marsielles-ben a Babel Med Music fesztiválon beszélgettem a Warsaw Village Band egyik alapjtójával, a zenekar dobosával, Maciej Szajkowskival.

A zenekar híres arról, hogy nem ijed meg a kihívásoktól és szívesen játszik együtt akár más országok muzsikusaival is, ha megvannak azok a kapcsolódási pontok, amire felépíthető az együttműködés.

A Babel Meden Mercedes Peónnal léptek fel együtt. Peont Galícia zenei hagyományai indították el zenei pályáján, körülbelül akkor, amikor a Warsaw Willage Band tagjai Mazóviában keresték saját kulturális identitásukat a 90-es évek második felében.

kicsi_w2.jpg

Ennek kapcsán arról kérdeztem Maciejt, hogyan vezetett az út a népzenétől a ma őket jellemző zenei világig.

18 évvel ezelőtt színtiszta archaikus mazóviai népzenét játszottunk, erről tanúskodik a zenekar első albuma is. A magyar táncházmozgalom komoly inspiráció volt számunkra, ezért eredtünk mi is a hagyományaink nyomába. Megkerestük a még muzsikálni képes idős falusi muzsikusokat, hogy megismerkedjünk velük és, hogy megtanulhassuk tőlük a népzenét. Tisztában voltunk vele, hogy az „utolsó órában” vagyunk, hisz már csak nagyon kevés idős muzsikussal sikerült találkoznunk, közülük Janina és Kazimierz Zdrzalik nevét feltétlenül meg kell említenem. Tőlük kaptuk első hangszereinket is, ami azért volt különösen fontos, mert például a népzenében használt két, vagy három húros bőgő nem egyezett meg a klasszikus nagybőgővel. Egy másik példa: az én hangszerem, a lengyel népzenében használt nagyalakú keretes dob is már csak ezeknél az öregeknél volt látható, hallható. Ezek a hangszerek egyszerűen nem léteztek a köztudatban. Mi azonban nem tudtunk azonosulni a generációnk szülei, nagyszülei által hallgatott ún. Disco Polo-val, ezért kezdtük el keresni a hagyományos lengyel zene nyomait. A Disco Polo kapcsán analógiaként talán az indiai bollywoodi zenét hozhatnám példának.(Magyarországon a szintetizátoros mulatós zene a Polo Disco megfelelője).

A mi generációnk fiatal srácai pedig a nyugati zenék lázában égtek, a rock különböző válfajait, hip-hopot hallgattak és játszottak. Aztán az első népzenei gyűjtő utakat követően a nagyvárosok, Varsó, Wroclaw, Krakkó, Poznan fiataljai közé szép lassan belopózott a hagyományos népzene is. A nagyságrendeket persze ne úgy képzeljétek el mint Magyarországon, itt párszáz fiatalról beszélünk, aminek érdekes módon a kétharmada lány volt. Ők kezdtek el először népzenét játszani a hegedűn, a csellón vagy a tekerőlanton.

Ezek szerint nem véletlen, hogy a ti zenekarotokban is a lányok viszik a prímet, netán nekik köszönhető, hogy elszakadtatok a hagyományos népzenéléstől.

Valóban, a lányok fontos mozgató rugói a zenekar fejlődésnek, hisz ők énekelnek, ők adják át mindazokat az érzelmeket, gondolatokat amit közölni szeretnénk a hallgatóságunkkal. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy az elsők között én gondoltam úgy, hogy ha a saját személyiségünket is bele szeretnénk tenni a muzsikánkba, akkor annak megfelelően változtatnunk kell a kifejezési formán, tehát magán a zenén is. Elkezdtünk hát szövegeket és saját zenéket írni, de a stílusunk bölcsője a mai napig Mazóvia.

Úgy hallottam, hogy te a zenélés mellett rádiózással is foglalkozol.

Igen, vagy egy Folk Off nevű rádióműsorom, amelyben egyébként rengeteg magyar zenét is játszom. Nem is gondolnád, hogy mennyire népszerűek Lengyelországban a magyar zenekarok. Én például jól ismerem és szeretem Sebestyén Márta, a Muzsikás, a Téka, vagy akár Trottel és a Vágtázó Halottkémek zenéjét, a fiatalabbak közül a Budafolkot, de Lengyelországban országos hírnévnek örvend a Ghymes és az Anima Sound System is.

Az A38 Hajón a Meszecsinka társaságában léptek fel, milyen programmal készültök Budapestre, esetleg lesz közös muzsikálás is?

Vadonatúj számokat hallhat tőlünk az A38 közönsége, kíváncsiak is vagyunk a fogadtatásra. Szeretjük megtalálni másokkal a közös pontokat, ezért szeretünk együttmuzsikálni is. Ez egyébként úgy szokott történni, hogy előre küldünk egymásnak zenei téma javaslatokat, amit aztán a telekommunikációs csatornákon keresztül elkezdünk közösen végiggondolni, alakítani. Most még nem tudom, hogy lesz-e közös muzsikálás Budapesten, mindenesetre elképzelhető.

Van még valami, amire nem kérdeztem rá, de szeretnéd elmondani?

Hát most, hogy így kérdezed igen. Én nagyon szeretném és minden kapcsolatommal támogatom is, hogy a mi térségünk közösen tudjon megjelenni a zenei piacon. Tudom például, hogy nálatok milyen komoly kiadói munkát végez a Fonó, a lemezekkel mégis alig találkozol külföldön. Ez csak egy példa a sok közül, ami azt támasztja alá, hogy össze kéne fognunk. Ehhez adottak a Visegrádi Négyek országai, de hirtelenjében ide sorolnám még Belorussziát, vagy Ukrajnát is, ahol nagyon komoly zenei élet és kiválós előadók sokasága létezik. Keressük egymást, támogassuk egymást, együtt sokkal több esélyünk van a sikerre.

Liber Endre

kicsi_w.jpg

Szent Pétertől Zeuszig - a hónap legjobb világzenei lemezei

Ghánai high life-legenda életműkiadása vezeti az áprilisi világzenei ranglistát. Herczku Ági megtartotta első helyét az első húszban. Váratlanul új Buena Vista Social Club és Cesaria Evora-válogatás is megjelent. Legyél képben világzenében és hallgasd meg a hónap húsz legjobb számát!

Tovább

Két magyar a világzenei világ-slágerlistán - World Music Charts Europe, 2015 március

A bejegyzés végén meg is hallgathatod a számokat!

songhoy.jpeg

A World Music Charts Europe havonta teszi közzé a legjobbnak ítélt új lemezek ranglistáját. Ez vitán felül a legrangosabb kvázi-slágerlista a szakmában. Nagyjából 50 zsűritag van, a változások miatt ez időnként egy-kettővel kevesebb, aztán megint több. (Magyarországról Marton László Távolodó és Weyer Balázs tagja a zsűrinek. Szolgáljon ez disclaimerként is). Ebben a hónapban 156 lemezt neveztek, közülük az első húsz szerepel a listán.

Tovább

Kisokos az Egyenlítő menti Afrika zenéjéről

Ide kattints: Naphiány ellen – Afrikai zenék az Egyenlítő mentén

Kollégánk, Weyer Balázs sorozata a Recorder blogján ezúttal az Egyenlítő afrikai szakaszán sétál végig. Sao Tome és Principe, Gabon, Kongó, Uganda és Kenya zenei világa, playlist-melléklettel!

Hallgass Mostar Sevdah Reunion-t a vasárnapi koncert előtt!

A Mostar Sevdah Reunion, ahogy ahhoz a nevük ad némi segítséget, Bosznia legszebb városából, Mostarból jön és sevdah-ot játszik. A sevdah, vagy más néven sevdalinka igazi bosnyák kulturális hagyomány. Épp olyan mint az ország: a török és az európai zene keveredéséből jött létre. A mi fülünknek talán a török hatás a legszembetűnőbb: a Balkánnak ez a része jóval tovább, fél évezreden át volt török hódoltsági terület, mint Magyarország, így sokkal mélyebb nyomot is hagyott rajta az Oszmán Birodalom. Zeneileg ez a keletiesség-érzés a kis szekund hangköz gyakori előfordulásából, a török makám hangsorra emlékeztető melódiából származik és talán abból, ahogy az énekesek átcsúsztatják a hajlítások közben hangjukat egyik hangról a másikra.

A sevdah bosnyák hagyomány, de ennél pontosabb, ha két városhoz, Szarajevóhoz és Mostarhoz kötjük. A falvak népessége többnyire homogén volt, az a fajta etnikai és kulturális keveredés, amelyből a sevdalinka keletkezett, a
nagyvárosokban volt lehetséges. Mostarról közismert, hogy a boszniai háború jelképévé vált a kilencvenes években lebombázott és azóta újjáépített hídja, mert ez a város jelképezte muszlimok, ortodox keresztények és katolikusok, bosnyákok, szerbek és horvátok békés együttélését és ez a béke szűnt meg a délszláv háborúban. A sevdahnál jobban így nem is passzolhatna semmi Mostarhoz. (A témában ajánlott olvasmány Ivo Andric csodálatos regénye, a Híd a Drinán.)

A Mostar Sevdah Reunion március 1-én este a Söndörgővel közösen lép fel a MüPában.

Dragi Sestić interjú a Világzenei Szakmai Napokon

Most vasárnap Söndörgő + Mostar Sevdah Reunion koncert lesz a MüPában. Barátunk, Dragi Sestic, a Mostar Sevdah Reunion, a világ egyik legjobb sevdah-zenekarának producere néhány hete járt nálunk, hogy a WOMEX-re való felkészülésben segítse a magyar előadókat. Nézd, ahogy ebben a videóban téged is hív a MüPa-koncertre!

Ingyenes workshop zenekaroknak, zenészeknek és menedzsereiknek

A február 14-15-i hétvégén várunk mindenkit a Fonóba, aki előadóként szeretne pályázni a WOMEX-re

7.jpg

Idén októberben Budapesten rendezik a világzene első számú nemzetközi eseményét a World Music Expo-t (WOMEX). A WOMEX fellépőinek pályázniuk kell a szereplésért. A héttagú független nemzetközi zsűri áprilisban bírálja el a jelentkezőket. A Van egy perced? Világzenei szakmai napok célja, hogy a magyarok a zsűri szempontjait megismerve pályázzanak. A Fonóban rendezett kétnapos rendezvényen a zenei szakma kiemelkedő, hazai és nemzetközi képviselői készítik fel a zenekarokat, előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken és személyes mentori találkozókon osztják meg tapasztalataikat. Az esemény előadói, vendégei:

Amira Medunjanin

A “boszniai Billie Holiday“ - az összehasonlítás rávilágít arra, hogyan állítja feje tetejére Amira a sevdah zenei világát azáltal, hogy új összefüggéseket és formákat talál ebben a több mint száz éves, tradicionális műfajban. Amira Medunjaninról bővebben...

Simon Brougthon

Simon Brougthon a brit világzenei magazin, a Songlines főszerkesztője, ami vélhetően a műfaj legnagyobb elismerésnek örvendő kiadványa világszerte. Az 1970-es évek vége óta nagyon szoros kapcsolatban áll a magyar zenei színtérrel, az összes azóta indult  zenei mozgalmat követi. Simon Brougthonról bővebben...

Petr Doruzka

A Prágában élő zenei író, Petr Doruzka 1988-óta vezeti Borderland című műsorát, amely elsőként közvetített világzenét a Cseh Nemzeti Rádióban. Jelenleg a Colours of Ostrava csapat tagjaként a 2015-ös  CzechPolishSlovak Crossroads showcase fesztivált készíti elő. Petr Doruzkaról bővebben...

Dragi Šestić

Dragi Šestić zenei producer, hangmérnök, videóklipp rendező és kiadó-tulajdonos. 1998-ban megalapította  az első boszniai világzenei együttest, a Mostar Sevdah Reunion-t. Szabadúszó producerként több világzenei fesztiválon is közreműködik. Hollandiában él és dolgozik. Dragi Šestić-ről bővebben...

Bodrogi Bozán András

András a digitális zenei érát kezdeteitől a gyakorlatban tanulta és tapasztalta meg. Svédországban végzett online zenei marketing tanulmányokat, majd Magyarországra visszatérve a Magyar Zenei Exportiroda és a  WMMusicDistribution csapatában dolgozott, számtalan előadó és zenekar hazai és nemzetközi népszerűsítét előmozdítva. YouTube szakértő-trénerként képzéseket tart az online zenei tartalom optimalizálásáról. Bodrogi Bozán Andrásról bővebben...

Morcz Fruzsina

Könnyűzenei szervező, oktató, a Zeneipari Hivatal alapítója. Évek óta óta dolgozik közönség-kapcsolati referensként, programkoordinátorként, koncert- és programszervezőként, menedzserként és zeneipari háttéremberként. Morcz Fruzsináról bővebben...

Horváth László

A Fonó Pro Urbe Újbuda-díjas igazgatója. Ő teremtette meg az intézmény stabil, kiszámítható működését, a Fonó lemezkiadóját a világ húsz legjobb kiadója (Womex Top Label) közé vezette 2013-ban, majd tavaly is a mezőnyben tartotta. Menedzseri munkásságát legjobban Lajkó Félix és Boban Marković neve fémjelzi. Horváth Lászlóról bővebben...

Rosonczy-Kovács Mihály

Junior Prima-díjas népzenész hegedűs, a Hungarian FolkEmbassy vezetője, a Fonó Szalon művészeti vezetője. 2008-ban vett részt először a sevillai Womexen. Hivatása a „Believe in the authentic” mottó jegyében azon cél támogatása, hogy a feldolgozatlan magyar népzene előkelő helyet foglaljon el az európai magaskultúrában. Rosonczy-Kovács Mihályról bővebben...

Harcsa Veronika

Harcsa Veronika világszerte ismert magyar énekesnő. Veronika a rá kezdetektől jellemző, megalkuvást nem ismerő zenei igényességét szívós és kitartó szervezői munkával párosította már a hírnévhez vezető út kezdeti szakaszában. Első albumával személyesen járta végig a budapesti klubokat, és azóta is maga dönt karrierje alakításának stratégiai kérdéseiben. Harcsa Veronikáról bővebben...

Weyer Balázs

Népzenetudós, műsorkészítő és producer. A 2015-ös Womexet rendező Hangvető Kft. egyik igazgatója. 2014-ben a Womex héttagú zsűrije, a “hét szamuráj” egyike, a World Music Charts Europe zsűritagja. A közszolgálati rádió naponta jelentkező világzenei műsorát vezeti. Lemezek és filmzenék producere, rendezvények szervezője. Weyer Balázsról bővebben...

Lelkes András

Népzenész, lemezproducer. A Hangvető Kft. társalapítója, amely az egyik legnagyobb magyarországi folk- és világzenei kiadó. A Magyar Népzenei Antológia készítése előtt egy field recording (stúdión kívüli) sorozaton is dolgoztott. A 2011-es WOMEX nyitógálájának szervezője. Lelkes Andrásról bővebben...

Liber Endre

A Hangvető Kft. társalapítója. Népzenész, Lelkes Andrással együtt a Tükrös zenekar tagjaiként elkötelezettek a magas színvonalú produkciók népszerűsítése mellett a magyar közönség körében. Liber Endréről bővebben...

Weyer Balázs

3.jpg

 

Etnomuzikológus, műsorkészítő, producer. A 2015-ös Womexet rendező Hangvető Kft. egyik igazgatója. 2014-ben a Womex héttagú zsűrije, a “hét szamuráj” egyike és a World Music Charts Europe zsűritagja is. A közszolgálati rádió naponta jelentkező világzenei műsorát vezeti. Lemezek és filmzenék producere, rendezvények szervezője.

 

Balazs Weyer is an ethnomusicologist, broadcaster and producer in Hungary. He works as one of the directors of the 2015 Womex local host organization, Hangvető. He is also a Womex samurai for 2014 and a jury member of World Music Charts Europe. He is a presenter of the daily world music program of the national public radio in Hungary. He produces also CDs, movie soundtracks and events.

Morcz Fruzsina

10.jpg

Zeneipari Hivatal / Music Bizz Base

Könnyűzenei szervező, oktató, a Zeneipari Hivatal alapítója. Évek óta óta dolgozik közönség-kapcsolati referensként, programkoordinátorként, koncert- és programszervezőként, menedzserként és zeneipari háttéremberként. Tagja volt a Trafó stábjának, szervezője a Zene Ünnepének, kulturális menedzsere a Szimpla kertnek, koncertszervezője az Almássy Téri Szabadidőközpontnak, európai turnékat és nemzetközi együttműködéseket asszisztált végig. A University of Westminster Music Business Management szakán végzett.

 

Organizer, lecturer, founder of Music Bizz Base. She has been working in the Hungarian music industry for years as a manager, program coordinator, organizer. She was a member of Trafó team, organizer of the “Zene Ünnepe” (Festive of Music), cultural manager of Szimpla kert, promoter of Almássy Téri Szabadidőközpont, tourmanager, and helped international cooperations. She studied Music Business Management at Westminster University.

süti beállítások módosítása