Interview with Martin Stokes - lecturer at our CEU Summer Course

2020. június 09. - Hangvető

jp73.jpegMartin Stokes is a legend - one of the best-known musicologists. He will be one of the main lecturers of the ‘Music as Heritage - from Tradition to Product’ online musicology course at CEU Summer School in July - along with András Lelkes and Balázs Weyer, directors of Hangvető. Last year at the same summer course he gave amazing lectures about topics like music and the global order or the hybridization in traditional music. We “engaged in the most casual yet learning conversations with him on different topics: from the diversity of Sufism to Britain's fading dominance in Cricket”*. We talked with him online from the quarantine about his current digital field research and many more.

How are you? How do you spend the quarantine?

I returned from Istanbul on pretty much the last flight back to the UK before planes were grounded. Fortunately, I came back with a lot of material to work through. Never before have my fieldwork notes and recordings been so neatly and so quickly ordered, stored and arranged! Quarantine measures are still in place here in London, which is where I've spent the last two and a half months, working away on my current research project as well as dealing with the challenges of everyday life, as all of us have. But I am very well, thank you.  

In this (post)pandemic times digitalisation and online distribution became the most important steps in order to ensure the continuity of culture. People listen to music much more online now - is it a useful transformation in the aspect of distributing music heritage? 

I think this transformation was well underway beforehand. In a way, yes: it has put a very, very powerful tool directly in the hand of collectors, archivists, researchers. In a way, no, because music industries are in turmoil, musicians struggle to make a living, and everybody is drowning in information and choice. The powers and processes that control this information and choice are not obvious or mystified by the language of so-called Big Data, 'algorithmic society' and so forth. We are living through a very big transformation, with deep roots, going back significantly before digitisation, I would say.   

Digital conversion can also ensure the preservation of old recordings and music heritage as is the case in your current research project on the Euphrates and its music. Tell us more about it, please.

The world I am researching at the moment is digitally sophisticated and involves state actors as well as many other agencies. The question of 'preservation' in this part of the world is a genuinely fascinating one, since the wider angle takes us back to the Sumerians and Babylonians, at least. Go to the city museum in Sanlıurfa, on the Syrian-Turkish border, and you'll find the Epic of Gilgamesh, for instance, from the 18th century BC, or to the nearby Göbeklitepe temple complex (10th millennium BC). These preserve soundscapes, in remarkable and complex ways, but ways that completely warp conventional frameworks for thinking about 'heritage', or, indeed, 'the past'. As, too, do questions about the more recent past - landscapes transformed in one way or another by violence. Digital practices need to be read against this challenging background. 

The online musicology course at CEU Summer University offers a contemporary and viable approach to responsible heritage management. For whom do you recommend taking this Music as Heritage course?  

I think this will be of great interest to anybody either embarked on doctoral study already or for those just about to take that step and considering options and approaches. 

What do you plan to teach in this course?

I will be talking about my current project, touched on above, as well as more generally about music in Turkey, which has occupied me for a long time. It is a rich context for thinking about the Balkans, and of course, it makes a lot of sense to think through these regional connections in musical terms. We learn a lot of things, from this angle, about the music, and about the region, and about how to think through these connections. 

Apply now for the course here! Deadline: 15 June ->  https://summeruniversity.ceu.edu/music-as-heritage-2020

One week of online summer school with prestigious professors and amazing projects! The course presents a contemporary and viable approach to responsible arts management - audience-focused music heritage management and socially conscious business policies. The course is co-organized by Forum for Folk Art Fund, Music Hungary, and the Cultural Heritage Studies Program, CEU, Budapest, Hungary.

About Martin Stokes

He is King Edward Professor of Music at King's College, London. He studied first music, then social anthropology at Oxford. He taught among others at The Queen's University of Belfast, The University of Chicago and Oxford University, gave lectures at the University of California, Berkeley and Bogazici University in Istanbul, and currently holds an honorary professorship in the Department of Arts and Cultural Studies at the University of Copenhagen.

*Some feedback from the students about Martin:

“My favourite teacher. As much as I enjoyed his wonderfully presented lectures, I engaged in the most casual yet learning conversations on topics that always intrigued me; from the diversity of Sufism to Britain's fading dominance in Cricket.”

“Martin's approach has changed the way I view not only certain concepts within musicology but also the way I view my own music. He is a very diligent, scrupulous, patient and discerning teacher. I wish to take another course from him someday.”

 

Leállt az élőzenei szektor - 36 ezren munka nélkül a COVID-1 miatt

Javaslatcsomag a zeneipar megmentésére

"Zenészekre szükségünk lesz a járvány alatt és után is: elengedhetetlenek ahhoz, hogy most tartalommal tölthessük fel otthonainkat, és hogy majd felszabadultan ünnepelhessük a járvány végét"

Most majdnem 40 ezer zenészt, hangtechnikust, eseményszervezőt, rendezvényhelyszín üzemeltetőt, pultost érint a koronavírus - ők konkrétan minden munkájukat elvesztették beláthatatlan időre, mert a járvány egyik pillanatról a másikra lenullázta az élőzenét. Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója és a Music Hungary elnöke szerint elengedhetetlen, hogy az állam mentő megoldásokkal álljon elő, különben nemcsak a zenészek, hanem a dinamikus fejlődő magyar kultúra is kárát láthatja ennek. 

A Music Hungary Szövetség és a Hétfa Kutatóintézet ezért készített egy, a könnyűzene COVID-19 veszélyhelyzet miatti válságát elemző javaslatcsomagot, melyet múlt héten eljuttatott a Kormányzathoz is. Bár a kormányzat eddigi válságkezelő lépései több elemében már enyhítették  a vállalkozók nehézségeit, külön mentőcsomagra van szükség az élőzenei szektor számára is.

MIÉRT?

A 2020-ra tervezett rendezvények 70%-a elmaradhat a közel 40 milliárd ft-ra becsült zeneipari szektorban, hiszen a legtöbb rendezvény május és augusztus között lenne. Az élőzenéből és a jogdíjakból származik a zenészek és az iparági bevételek legnagyobb része.

covid19_szektor_rendezvenyek.png

Ez alapján legalább 4-5 milliárd forint a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni, közel 36 ezer dolgozót érintve. Nemcsak a zenészeket, hanem a zeneipari - pl. kiadók, eseményszervezők - és háttéripari - mint a látvány-és hangtechnikus - szakembereket és az ehhez kapcsolódó vendéglátásban dolgozókat is súlyosan érinti így a rendezvények elmaradása, többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban.

covid19_szektor_foglalkoztatottak.png

MIT LEHETNE TENNI?

Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy most elengedhetetlen az állam segítsége. A német, dán, olasz vagy éppen az osztrák kormány is mind mentőcsomagokat ajánlott fel a kreatív ipar megmentésére - támogatásokat a vállalkozásoknak és a vendéglátóhelyeknek vagy éppen a  rendezvények kieső bevételeit kompenzálják. Romániában vagy Csehországban például a bérek 75-80%-os pótlására vannak megoldások.

A Music Hungary Szövetség ezek alapján több kategóriában több pontos javaslatcsomaggal állt elő a helyzet kezelésére. Javaslataik többek között:

  • Az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek ÁFÁ-jának csökkentése 5%-ra, átmenetileg 2021 végéig
  • Az EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projekt teljes időszakára szükséges önrész előrehozott kifizetése
  • Kieső bevételek pótlása, jogdíj kompenzáció
  • Az NKA programok finanszírozására fordítható 1,5 milliárd forintnyi most befizetendő magánmásolási díjból a közös jogkezelő szervek hozhassanak létre pályázati alapot a megszorult művészek átmeneti megsegítésére
  • A közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését
  • A magyar zenei kvóta 10-15% százalékpontos megemelése a rádiós zenei kvóták esetében olyan módon, hogy az napon belül teljesítendő legyen, de az éjszakai órák is beleszámítsanak
  • Élő,virtuális koncertek támogatása
  • Zenészek online, digitális platformokon való megjelenésének támogatása (pl. YouTube, Spotify).

További részletek itt: bitly.com/musichungary-covid19

 



A világzene szamurája

Nagy megtiszteltetés, hogy Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója idén másodszor WOMEX-szamuráj, azaz tagja annak a hét fős szakmai zsűrinek, ami a legnagyobb nemzetközi világzenei esemény programját összeállítja. A színtér berkein belül ez olyan, mintha az Oscar-díj zsűrijében lenne benne - keveseknek jár ki a duplázás lehetősége.

A WOMEX idén októberben másodszor kerül megrendezésre Budapesten, több mint 2500 szakmabelit, közöttük többszáz zenészt idevonzva a világ 83 országából, ismét a HAngvetőnek köszönhetően. A rangos fesztivál és vásár 26. kiadása októberben Weyer Balázs a harmadik magyar a WOMEX történelme során, aki zsűritag lehetett, Lelkes András és Szép Fruzsina mellett. Olyan neves szakemberek voltak még WOMEX szamurájok, mint a Muddy Waters-szel, Stan Getz-cel és a Muzsikással is dolgozó Joe Boyd, vagy José da Silva, Cesaria Evora volt menedzsere. Az idei tagok között Balázson kívül olyan szakemberek szerepelnek, mint Jordana Leigh, a David Rubenstein Atrium at Lincol Center igazgatója, vagy Harun Izer az Istanbul Jazz Festival kéviseletében. De mivel jár a zsűrizés, mit csinál egy WOMEX szamuráj?

Weyer Balázs: “A WOMEX zsűrizésre elsősorban mennyiségben és a tét nagyságában különbözik a többi zsűrizéstől. 1300-1400 pályázati anyag végighallgatása után a hozzám hasonló zenefüggők is vérző füllel távoznak. Engem már-már betegesen érdekel mindenféle zene, egyébként is naphosszat szól munka közben, de zsűrizni nem lehet háttérzeneként, abba bele kell süppedni, leszámítva az első taktusnál elbukókat.weyer_balazs_c_hajdu_d_andras.jpg

A zsűri találkozója előtt egy hónapunk van felkészülni, végighallgatni az anyagokat, shortlistet készíteni, hogy mire összegyűlünk Berlinben, már ne az összes pályázatról kelljen beszélni, csak arról a néhány százról, ami az előértékeléseink alapján esélyes a végső részvételre. Azokat már részletesebben megnézzük: koncertvideókat, szöveges bemutatkozásokat, fotókat. Sokakat persze legalább egy valaki látott már élőben is, ami a leghasznosabb tapasztalat, az ilyenekről beszámolunk egymásnak. Az a három nap olyan szoros együttlét, mint egy karantén, éjjel-nappal, közös étkezésekkel, csak közben folyton szól a zene és megy a vita”.

 Mik a zsűrizés szempontjai?

“A legfontosabb a zene minősége, de nagyon fontos, hogy megfelelő eloszlásban legyen. Találjon magának fellépőt egy nagy angol nyári fesztivál és egy kis zágrábi klub is, az Akvárium is és a Zeneakadémia is. Az is fontos, hogy a fellépők földrajzi eloszlása is viszonylag egyenletes legyen, ne maradjon ki egy földrész se, és műfajilag is elég sokféle legyen a kínálat. És a sok jó minőségű pályázat között sokszor döntő lehet a háttértörtenet is, hiszen a világzenében a társadalmi-kulturális kontextus is fontos - egy-egy eddig mellőzött tradíció, egy érdekesebb hangszer vagy egy zenészdinasztia legújabb ága és még ezer másféle történet adhat hozzá egy-egy pályázat sikeréhez”

Mi a döntések súlya?

“A zsűrizés súlyát az adja, hogy a pályázók számára mekkora tétje van a bekerülésnek, az pedig érezhetően óriási. Mindannyian alá is írunk egy papírt, hogy nem engedünk külső befolyásnak, nyomásnak és amennyiben valamilyen érdekkonfliktus merülhetne fel, azt előre bejelentjük.

Amellett, hogy minden zsűritag egyenrangú, tőlem feltehetően arra is számítanak, hogy a Közép-Európai, a balkáni, a Kelet-Európai pályázókról tudok többletinformációt adni, hiszen belőlük idén biztos több lesz - a budapesti rendezés egyik nagy előnye, hogy ez a térségbeli pályázók számára elérhetőbb, így 2015-höz hasonlóan biztosan idén is többen lesznek a szokásosnál."

A Hangvető számára is nagy megtiszteltetés, hogy ismét betöltheti a rendezői szerepkört. A 2015-ös WOMEX volt a magyar világ- és népzenével foglalkozó cég első nagy dobása, ami útjára indította saját fesztiválját, a Budapest Ritmo-t, és több más nagyszabású projekt felé nyitott utat. A Hangvető nem titkolt szándéka, hogy emelje az egész térség rangját és szerepét a nemzetközi színtéren, és minél több zenészhez eljuttassa a WOMEX által kínált kivételes lehetőségeket. >> WOMEX felkészítő workshop

Az idei WOMEX-re március 13-ig jelentkezhetnek a zenészek; ezért a Hangvető február 19-én fél napos felkészítő workshopot tart a jelentkezőknek a pályázati rendszerben és a szakmai vásáron való eligazodáshoz. Többek között Weyer Balázs és Lelkes András is mesél a pályázás mikéntjéről, de Morcz Fruzsina és a WOMEX szenszei Ben Mandelson is megosztja tudását. Rövid bemutatót és tájékoztatót a workshopról korábbi bejegyzésünkben olvashattok.

Írd be a naptárba:  WOMEX 2020 - október 21-25, Budapest!

Várunk szeretettel!

womex2020_felkeszito_ad_1200x628_b_v01.jpg

Hogyan WOMEXelj?

Visszatér Budapestre a világzene legnagyobb nemzetközi szakmai eseménye, a WOMEX. A Hangvető jóvoltából októberben megint személyesen láthatjátok-hallhatjátok a színtér legizgalmasabb előadóit, és találkozhattok a nemzetközi szakma krémjével. A Halmos Béla Programiroda, a Hangvető és a Hagyományok Háza egy felkészítő programmal segít, hogy minél jobban ki tudjátok használni a kivételes lehetőséget.

Röviden bemutatjuk, kik lesznek ott február 19-én a Hagyományok Házában, és miért érdemes tanulni tőlük.

womex2020_felkeszito_ad_1200x628_b_v01.jpg

mf_new.jpgMorcz Fruzsina - Az Iskolaalapító

 A Zeneipari Hivatal megálmodója és vezetője hazahozta a Londonban szerzett tudást, amit 2013 óta ad át saját iskolájának keretei között. Ebből lehet sejteni: szenvedélye a zene és az oktatás, illetve ezek kombója - csak nyerhettek, ha tanultok tőle.

 

mm_new.jpg

 

Ben Mandelson - A Szenszei 

Ha a WOMEX zsűritagokat szamurájnak hívják, Ben Mendelssohn a Szenszei - a színtér nagyöregje ott volt azon a bizonyos  találkozón egy londoni kocsmában 1987-ben, ahonnan a műfajt datájuk. Nem csak a világzene, hanem a WOMEX egyik alapítója, mai is aktív zenész és producer.

 

martyna_eric-van-nieuwland-370x430.jpgMartyna Markowska - A  lengyel kapcsolat

Hogy Katowice egy viszonylag érdektelen bányavárosból kulturális központtá vált, az nagyrészben Martyna Markowska-nak köszönhető. A Katowice City of Gardens kulturális programigazgatója a jazz és a világzene felvirágoztatása mellett összművészeti és szociális projektekért felel szülővárosában, ahol szívesen lát nemzetközi produkciókat.

 

 

noam-nani-vazana_cropped_1.jpgNoam 'Nani Vazana' - A DIY menedzser és zenész

A harsonán, zongorán, énekhangon, de emellett a "Nani" a nemzetközi piacon is mesteri játékosnak számit, amit a kritikák és fellépések sora igazol. A ladino műfaj tehetsége azért jön Budapestre, hogy mutasson pár trükköt kurzusain, és konkrét tanácsokat adjon arról, hogyan tudjátoka a legtöbbet kihozni a WOMEX-ből.

 

 

A program része egy kerekasztal beszélgetés, ahol olyan profi zenészek mesélnek tapasztalataikról, mint Both Miklós, és a Söndörgőből ismert Eredics Áron.

Ha kedvet kaptatok, hogy egy napot a szakmai előrelépésnek szenteljetek, és a világzene nemzetközi szakembereitől tanuljatok, regisztráljatok a registration@hangveto.hu email címen, 2020. február 15-ig. 

A részletes programot megtaláljátok a Facebook eseménynél.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött - nem elég, ha a Facebook eseményen jelölitek a részvételi szándékot, írjatok emailt!

 Várunk szeretettel!

32 érv Beethoven mellett – Karácsonyra és minden napra

Tegyük a szívünkre a kezünket: mindenki hallgat zenét karácsonyfa-díszítés, mézeskalácssütés, halászléfőzés vagy ajándék-csomagolás közben. Van, aki mindig ugyanazt, mások évről évre mást és mást. De mit hallgassunk, ha kinőttünk Gryllus Vilmos dalaiból (mondjuk abból pont nem lehet), ha elcsépeltnek érezzük az All I Want for Christmas Is You című számot, de nincs épp hangulatunk a passiótörténetet feldolgozó zenékhez sem? Ott van Beethoven 32 zongoraszonátája – karácsonyra és az év többi részére. Nem hiszik? 32 érvem van rá…

1. Először is ott a számmisztika. A 32 boldog szám. Kódolva van tehát, hogy mi is boldogok leszünk, ha meghallgatjuk valamennyi szonátát.

2. Ráadásul 32 maradó fogunk van. Véletlen lenne, hogy minden fogunkra jut egy Beethoven-szonáta? Aligha.

3. 32 db figura van a sakktáblán, így mindegyik szonátát elnevezhetjük egy-egy figuráról, és zenei részletek lejátszásával képzeletben is tudunk sakkozni. Melyik másik műcsoportról mondható még ez el? Na ugye.

4. A magyar kártya is 32 lapot tartalmaz, így ha a véletlenre akarjuk bízni, hogy épp melyik Beethoven-szonátát hallgassuk, elég húznunk egyet a pakliból.

fassbender_beethoven_wikimedia.jpg

5. Beethovennek annyira bejött a 32-es szám, hogy Diabelli témájára is ennyi variációt írt. Nagyon jólsikerült darabról beszélünk, így nem nehéz belátni: Beethoven nemigen tudott hibázni, ha a 32-ről volt szó.

6. A buddhizmus szerint a nagyszerű embernek épp 32 jellemzője (ún. lakshana) van. Beethovennek vajon ez volna az a 32 jellemző? Mert hogy nagyszerű szerző volt, annyi fix.

7. A 32 szonáta összesen 103 tételt tartalmaz, tehát ha hetente két tételt hallgatunk meg, kitart egész évben anélkül, hogy bármit is kétszer hallanánk.

8. Schiff András előadásában kerek 11 órát vesz igénybe az összes Beethoven-szonáta lejátszása (és meghallgatása). Mit mondjak: a karácsonyi slágerek egy kicsit előbb kimerülnek és az agyunkra mennek. 11 óra intenzív és izgalmas zene egyetlen csomagban? Szinte már túl szép, hogy igaz legyen.

1944_schiff_georg_anderhub_cropped.jpg

9. A 32 szonátából 13 kapott ragadványnevet, így még egyszerűbb az adott hangulatunkhoz legmegfelelőbb szonátát választani. A „Grand Sonata” például nagyszabású tervek előestéjén jöhet jól.

10. A „Pathétique” a tragikusabb, szenvedélyesebb napok zenéje.

11. A „Gyászinduló” magáért beszél: elmélyült esték, keserédes visszaemlékezések kísérőzenéje lehet.

12. A „Holdfény” kiváló választás, ha slágereket támad kedvünk hallgatni, mégsem szeretnénk szakítani kedvenc Beethovenünkkel.

13. A „Pastoral” akkor ajánlott, ha elfog minket a természet, a vidéki hangulat iránti vágy. Különösen passzol forralt bor és/vagy sült gesztenye mellé.

14. A „Vihar” a zord, szeles hóesések kandalló mellől való kémleléséhez a legmegfelelőbb zene. Mintha filmzenét hallgatnánk. 100 % élmény, 0 % megfázás.

15. A „Vadászat” elsősorban az ünnepi vacsora tálalásakor és elfogyasztásakor, vagy épp a piacon / szupermarketben való vásárlás közben javasolt. Segít, hogy magunkénak érezzük az „elejtett” terméket.

16. A „Waldstein” a 18. századi nemesi légkört teremti meg otthonunkban már legelső motívumaival.

17. Az „Appassionata” megint csak a szenvedélyesebb napokra való, de még érdekesebb, hogy a művet Magyarországon, Martonvásáron fejezte be Beethoven. Kis túlzással mondhatjuk, hogy ez magyar zene. (Na jó, nagy túlzással, de azért jól hangzik.)

18. Az „A Thérèse” kiválóan kiválthat egy kosztümös-szerelmes filmet. És még a tévét sem kell bekapcsolnunk hozzá.

19. A „Kakukk” akkor jöhet jól, ha – mint mindig – Beethovent szeretnénk hallgatni, de nincs épp háromnegyed óránk rá. Rövid, frappáns, kedves.

20. A „Les adieux” a Napóleon vezette, Bécs elleni francia támadásról szól. Történelmi regény bő negyedórában – tiszta főnyeremény. (Kár, hogy a 20. századi történelemből már nem készültek ilyen frappáns beethoveni összefoglalók.)

21. Végül a „Hammerklavier” nagy történések (utolsó munkanap vége, bejgli meg nem repedése stb.) megünneplésére a legkiválóbb választás.

Hammerklavier a Spotify-on

22. Beethoven mindhárom alkotói periódusában írt zongoraszonátákat, így kedvünk szerint tehetünk fel az ifjú, az érett és a kései stílus jegyében fogant műveket.

23. A 32 szonáta összesen 16 féle hangnemben íródott, tehát az abszolút hallással rendelkezők sem unnak rá egyik hangnemre sem. Ha moll szonátát lenne kedvünk hallgatni, kilencből, míg dúr esetén 23-ból választhatunk. A legnépszerűbb hangnemek az Esz-dúr és a G-dúr, de aki kuriózumokra vágyik, annak a cisz-moll, d-moll, e-moll, g-moll és Fisz-dúr szonátákat ajánljuk.

24. Beethoven a szonátáit saját magának komponálta, ami garantálja azok minőségét, hiszen az ember akkor a legprecízebb, ha a saját céljára dolgozik.

25. Az op. 111-es szonáta teljesen eltávolodik a klasszikus zenének nevezett stílustól, és megelőlegezi a rock and roll műfaját. Nem túlzás! Beethoven a rock and roll ősatyja!

26. A 103 tételben összesen 45 teljesen különböző előadói utasítást találunk, ami csak annyit bizonyít, hogy minimum 45 féle hangulatra találni beethoveni választ. (A Best of Christmas válogatásoknál ez a szám valahol egy és kettő között található.)

27. Menüett, Scherzo, Rondó, Grave, Gyászinduló, Introduzione, Arietta – sok-sok zenemű a zeneműben. Táncok, karakterdarabok minden alkalomra.

Schiff andrás Beethovenről: "Egy zongorista számára sokkal nehezebb megközelíteni Beethovent, mint Bachot, Mozartot vagy Schubertet: az ember úgyszólván születésétől fogva Bach-, Mozart- vagy Schubert-játékos, Beethovent azonban meg kell tanulni."

28. A 32 szonáta között olyan slágerek vannak, mint a már említett „Holdfény”, miközben nagyon sok olyan zenével is találkozhatunk, ami jólesően új és ismeretlen.

29. Egy jó minőségű felvétel (példának okáért Schiff Andrással) olyan, mintha a zongorista ott játszana a nappalinkban, ami lássuk be, több mint menő és elit.

30. A lista végére néhány „apróság”: a szonátairodalom csúcsteljesítményeiről van szó – ebben mindenki egyetért.

31. Mindenki megtalálja bennük a zenei képzettségének megfelelő élvezeti forrást. Nulla előtanulmánnyal is kiváló és letaglózó élmény (az ötletgazdag dallamok, az izgalmas harmóniák stb.), de feketeöves klasszikuszene-rajongók is fedezhetnek fel bennük újat minden újrahallgatás során.

32. 2020-ban ünnepeljük Beethoven születésének 250. évfordulóját. Ha ő ennyit letett az asztalra, az a legkevesebb, hogy méltó előadásban hallgatjuk és ismerjük meg a zongoraszonátáit.

+1. Nem kell összevadászni a 32 szonáta felvételét, hiszen ezen a linken most mindenki könnyen hozzájuthat egyben. Karácsonyra és minden napra. 

Hallgassanak sok jó zenét! Reméljük, tudtunk segíteni a választásban. Boldog karácsonyt és élményekben gazdag Beethoven-évet kívánunk!

Mona Dániel

Hallgatók és Pergetők

Lakatos Mónika novemberi koncertje a Müpában meghitt betekintést ad az oláh cigány kulturába. A Romanimo, Hallgatók és Pergetők megidézi a közösség mély és magas pillanatait, kiváló zenészek és táncosok közreműködésével, de a műsor középpontjában egyértelműen Lakatos Mónika fantasztikus hangja áll. 

Mónika hangját az 1996-os Ki Mit Tud?-on ismerhette meg először az ország, de itt ejtette rabul férje és zenésztársa, Rostás Mazsi Mihály szívét is az akkor még tinédzser énekesnő. A koncert részben múltidézés, hiszen egyrészt az archív felvételen is hallható letisztult hangszereléshez nyúl vissza, ahol az ének, szájbőgő és a kanna a fő hanszerek. Másrészt tudatos hagyományőrzést céloztak meg Mazsiék: az oláh cigány hagyományt őrzik és adják át, amit gyerekkorukban még megtapasztalhattak, de mára eltűnőben van.

A dalok többsége családtagoktól, személyes átadáson keresztül került Mónika és Mazsi birtokába, akad közöttük több, mint száz éves dallam is. Fontos elem az improvizáció, hiszen Móniék öröksége élő hagyomány: a pergetőkre és hallgatókra is igaz, hogy az adott pillanattól és az előadó lelkiállapotától függően nincs két ugyanolyan.

 lm1_c_farkas_andras.jpgFotó: Farkas András

Azért is érdemes a novemberi koncerten élőben meghallgatni a Romanimo-t, mert 2017-es megjelenése óta csak érlelődött az anyag. A lírai hallgatók mellett megjelennek a pergetők és a tánc: így teljesebb képet kaphat a közönség azokról az összejövetelekről, ahol az oláh cigányság együtt mulat és oszt meg érzelmeket. Lakatos Mónika és Rostás Mazsi produkcióin pedig egyre jobban érezhető, hogy a személyes hangvétel mellett egy egész közösség világát és értékeit közvetítik. Ide sorolható a 2018-ban debütáló, nagy sikerű Roma Ritmo produkció, a  Budapest A Capella fesztiválon fellépő Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, a Romengo több évtizedes karrierje, és természetesen a Romanimo, ami először állította középpontba az amúgy ritkán hallható hallgatókat. Katartikus pillanatok, önfeledt zenélés és valódi kultura átadás várja novemberben a koncert látogatóit. 

Ezen a linken tudtok jegyet vásárolni.

 

 

 

 

 

Erős női hangok - nyisd ki a füled!

A fado 21. századi sztárja, Cesaria Evora örökösei, az első női gnaua játékos, aki nyilvánosan színpadra lépett - és még sorolhatnánk. Kivételes női előadók, igéző hangok más és más kulturákból, más eszköztárral, de mind elvarászolnak tehetségükkel és kisugárzásukkal. Ráadásul egyszerre lesznek Budapesten. 

resizedjoao.jpgGisela João

 "Sokan azt hiszik, a fado szomorú. A fado nem szomorú, csak intenzív, mint az élet."

Debütáló albuma a portugál listák élén landolt, sokan Amália Rodrigues méltó utódjának tartják, pedig Gisela João nem fado énekesnek készült. Design-t tanult a portói egyetemen, de szenvedélye nem hagyta nyugodni, egyenként hódította meg Porto majd Lisszabon színpadait impulzív előadásmódjával és gyönyörű hangjával. Az érzelemdús, melankóliával átitatott, éneken alapuló portugál műfaj mára valamellyest intézményesült, felkerült például az UNESCO szellemi örökség listájára, neves előadói, iskolái vannak, és gyakran azonosítják a portugál néplélekkel. Gisela João tartja a hagyomány kereteit, de meg is újítja a műfajt, és mindig önmagát adja; egy new yorki koncertjén csillogó miniruhában, fehérbort kortyolva énekelt majd egy ponton kibújt a cipőjéből és közölte: "Igazából alacsony vagyok". A fado 21. századi hangját október 4-én, pénteken hallhatjátok a Ritmo-n.

brownonblack.jpgMaria Mazzotta

 "Az emberi érzelmek ugyanolyanok minden kulturában, ugyanúgy sírunk, ugyanúgy nevetünk"

 A csizma sarkából, Salento-ból származó Maria Mazzotta megtestesíti szülőföldje hagyományát: hangja erőteljes, kifejező, érzelmes és ellenállhatatlan. A komolyzenei alapok után a dél-olasz népi éneklés technikáját sajátította el, a Canzoniere Grecanico Salentino együttesből ismerik sokan, ami a különleges "pizzica tarantata" hagyományt ápolja. Ez egy ősi rítuson alapul, amelynek során napokon át tartó tánccal űzték ki a tarantula pók mérgét, vagy szabadabb értelmezésben a démonokat. Maria Mazzotta érdeklődése más hagyományok elsajátítására ösztönözte, ide tartozik együttműködése az albán csellóművész Redi Hasa-val, amit a Ritmo-n is hallhattok. Zenéjükben szabadon keverednek a délolasz és balkán dallamok, énekek, a két alkotó egyedi értelmezésében, aminek nem titkolt célja, hogy rámutasson a hagyományok és kulturák közös elemeire.

whiteonblack.jpgÇiğdem Aslan

"A független nő típusát képviselem - a repertoárom gondos kialakítására törekszem, amelyben a nő nem, mint tárgy, hanem mint téma jelenik meg."

Çiğdem Aslan, a kurd alevi énekesnő ezúttal a She'Koyokh énekeseként érkezik hozzánk, akiket a Budapest Ritmo Showcase-napján hallhattok, a Szimplában. A londoni klezmer bandára jellemző műfaji nyitottság ugyanúgy Çiğdem sajátja, amihez egyenes út vezetett az Isztambulban, vallási és etnikai kisebbség tagjaként felnőtt énekesnőnek. Nem is fél a politikai megnyilvánulásoktól, művészetével is kiáll fontos ügyek mellett ahogy a Calais-i "dzsungelben", is énekelt az ottrekedt menekültek számára felhúzott stúdióban. Mindezt ugyanolyan természetességgel teszi, ahogyan rembetiko, ladino, klezmer vagy épp jazz dallamokat énekel, sugárzó melegséggel és nyitottsággal.

blackonblue.jpgAsmâa Hamzaoui

"Olyan dolgot csinálok, amit kevés nő tehet. Megismertetem az emberekkel a gnaua zenét."

Még csak 22 éves, de már kilépett a világ színpadára, ráadásul az első női előadóként, aki a hagyományos gnaua zenét játssza. A marokkói spirituális gyökerű zenéről és Asmâa gyorsan felfelé ívelő karrierjéről bővebben olvashattok korábbi bejegyzésünkben, itt inkább a gembri-játékos és együttese, a Bnat Timbouktou (Timbuktu lányai) vagány oldalát villantjuk fel. Ebben a videóban láthatjátok, hogyan builztak Brüsszel utcáin. Hasonló hangulatot várhattok a budapesti koncerten, október 4-én pénteken, ahol a gnaua szellemében akár a transz állapotot is elérhetitek.

 

blackonred.jpgElida Almeida

"Ha valaki igazán meg akar ismerni, ismerje meg a helyet, ahonnan jövök."

26 évesen a legfiatalabb zöld-foki szigeteki énekesnő, aki a Cesaria Evora Tribute zenekarral érkezik Budapestre. Olyan nevek társaságában, mint Lura és Lucibela idézik meg a "mezítlábas díva" művészetét, ami szép kihívás, de Elida nem retten meg tőle. Úgy tűnik, ez általánosan igaz. Egy interjúban így vallott az anyaságról: "A fiam születése megváltoztatott. Miatta akartam sikeres lenni, ezért mindenbe, amibe belekezdtem több akaraterőt és agresszivitást tettem." Az őserő a színpadon is átjön, de Elida lénye sokkal inkább azt a zöld-foki szigeteki hangulatot és kulturát sugározza, amiben felnőtt, egy kis faluban a hegyekben, Santiago szigetén. "Esténként összegyűltünk az udvaron, énekeltünk és batukut táncoltunk. Azt hiszem, ez az egyik erősségünk, imádunk táncolni." 

Őket és még sok fantasztikus zenészt, hallhattok a Budapest Ritmo-n októberben. Sokan közülük most először játszanak Budapesten, vagy csak itt hallható produkcióval készülnek. A fesztivál egyik legjellemzőbb vonása a sokszínűség, biztosan találtok kedvetekre valót a programban.

Találkozunk a Ritmo-n!